A két vezető csaknem héthavi fagyos szembenállás és Ankara váratlan bocsánatkérését követően foghat kezet ismét egymással. A két ország kapcsolata azt követően rendült meg, hogy a török légierő tavaly novemberben 24-én – légtérsértésre hivatkozva – lelőtt egy Szíriában harci szolgálatot teljesítő orosz bombázót. Az egyik orosz pilóta életét vesztette.
Az incidens nyomán Moszkva gazdasági és vízumszankciókat vezetett be Ankara ellen, szinte teljesen leállította a Törökországba irányuló orosz turistaforgalmat, valamint sorozatosan éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországnak a szíriai válságban játszott szerepével kapcsolatban. Ankara a maga részéről a Török Áramlatot jegelte.
Kölcsönös gesztusok
Oroszország a kapcsolatok normalizálását az incidens miatti hivatalos bocsánatkéréshez és kártérítéshez kötötte. Ennek első részét Erdogan egy Putyinhoz június végén intézett levelében teljesítette, amire válaszul az orosz elnök felhívta őt, bejelentve a szervezett törökországi turistautakra vonatkozó tilalom megszüntetését és a többi gazdasági büntetőintézkedés visszavonásának megkezdését.
Az isztambuli reptér elleni terrortámadást néhány órával követő megbeszélés során az elnökök hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés élénkítését a mindenki számára közös terrorfenyegetés ellen.
Erdogan első útja Putyinhoz vezet
Figyelemre méltó, hogy az ellene július 15-én sikertelenül megkísérelt katonai puccsot követően Erdogan első külföldi útja éppen Putyin szűkebb pátriájába, Oroszország “északi fővárosába” vezet. A két vezető egyébként az elbukott államcsínyt követően is kapcsolatba lépett telefonon egymással.
Az Ankara által alkalmazott megtorlás mértéke miatt aggódó nyugati vezetőkkel ellentétben Putyin ekkor azt hangsúlyozta, hogy Moszkva elvből kategorikusan elutasítja az alkotmányellenes akciókat és az erő alkalmazását egy ország életében.
Jól jön az orosz barátság a törököknek
Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Nyugattal – eltérő okokból és mértékben ugyan, de – egyaránt konfrontációba keveredett két ország közeledése inkább kényszerű és taktikai, mintsem stratégiai jellegű. Moszkva és Ankara ugyanis például továbbra is egymással szemben álló feleket támogat.
A NATO-ba mélyen beágyazott, és a beruházások tekintetében komoly mértékben az EU-tól függő Törökországnak azonban jól jön az orosz “barátság” és az “új fejezet” megcsillantása a Brüsszellel egyebek között a migrációról és vízummentességről, Washingtonnal pedig a demokráciáról folytatott vita hátterében.
Feléledhet a Török Áramlat
Vlagyimir Putyin pedig, aki hétfőn Bakuban Ilham Aliyev azeri és Haszan Róhani iráni elnökkel egyezkedik, az Erdogannal tartott találkozójával a többi között azt demonstrálhatja az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, hogy Oroszországot sehogy sem sikerül diplomáciailag elszigetelni Ukrajna-politikája miatt.
A korábban mindkét fél részéről stratégiainak minősített viszony javulásának lendületet adhat, ha Szentpéterváron megállapodnak a Török Áramlat újraindításáról. Gurkan Kumbaroglu professzor, az Energiagazdasági Nemzetközi Szövetség (IAEE) török elnöke a Szputnyik orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: a kétoldalú projekt felélesztéséhez nincs szükség az Európai Bizottság jóváhagyásához.
