A jelenleg Magyarországon működő mintegy háromezer brit cég továbbra is hazánkban kívánja folytatni tevékenységét – tájékoztatott Varga Mihály kiemelve, hogy az Európai Bizottság és a nemzetgazdasági tárca előrejelzése szerint
Magyarország Egyesült Királysággal szembeni külkereskedelmi többlete a GDP 1,6 százalékát teszi ki, továbbá a közvetlen kivitelünk aránya a teljes exportunkhoz viszonyítva 4 százalék. A kedvezőtlen hatások elsősorban az exportáló vállalatokat érintenék – mutatott rá a magyar szakminiszter.
Számba vették a teendőket
A tanácskozáson részt vevő pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a Brexit kedvezőtlen hatásait kivédendő javítani kell a bankrendszer hatékonyságát, illetve az egyes nemzetgazdasági jellemzőket jobban figyelembe kell venni a stratégiai célok kialakításakor.
Ezzel összefüggésben fel kell gyorsítani a strukturális átalakításokat, és előtérbe helyezni az egyenlőtlenségi hatásokat, a beruházási akadályok lebontását, valamint javítani kell a költségvetési keretrendszeren – ismertette az Ecofin álláspontját a tanácskozást követően Varga Mihály.
Varga üdvözli
Az ülésen megvitatták a pénzügyminiszterek tanácsának idei második félévi munkaprogramját is. Július 1-jétől Szlovákia látja el az unió elnökségét – emlékeztetett Varga Mihály megemlítve, hogy a brit EU-referendumot követő helyzetben Magyarország fontosnak tartja, hogy az Európai Tanácsban folyó munka az uniós állampolgárokat leginkább foglalkoztató kihívások kezelésére, illetve a tagállamokat tömörítő kezdeményezések továbbvitelére fókuszáljon.
Ennek kapcsán Magyarország üdvözli, hogy a szlovák elnökségi prioritások közé bekerült a fenntartható migrációs és menekültpolitika, a külső határok védelme, valamint a schengeni térség megerősítése.
