Az Eni elindítja a kitermelést a Hammerfest-től 85 km-re fekvő Goliat mezőn, Norvégia partjaitól nem messze, a Barents-tenger jégtől mentes területén – adta hírül a Tigáz. A Goliat projekt – amely az első olyan olajmező, amelynek kitermelése a Barents-tengeren kezdődik meg – a világ legnagyobb és legfejlettebb úszó termelő-, tároló- és töltőlétesítménye (FPSO) segítségével jöhet létre. Az egység egymillió hordónyi olajkapacitással bír, és a legmodernebb technika alkalmazásával épült azzal a céllal, hogy megoldást nyújtson a sarkköri tevékenységek által felállított technikai és környezeti kihívásokra.
A gázmező napi teljesítménye elérheti akár az 100 000 hordónyi olajat is (ebből 65 000 hordónyi olajnak megfelelő mennyiség jut az Enihez). A vizsgálatok szerint a teljes gázmező körülbelül 180 millió hordónyi olajat rejt. A termelés egy 22 kútból álló víz alatti rendszerrel történik majd, melyekből 12 az olajkitermelésért, 7 a víz-, és 3 a gázbefecskendezésért felelős. A Goliat ezek mellett a legfejlettebb technológiai megoldásokat veszi igénybe azért, hogy a lehető legkisebb hatással legyen a környezetre. Ennek megfelelően a szükséges energia tengeralatti kábeleken jut majd el a munkaterületre – amely az alternatív módszerekhez képest 50 százalékkal csökkenti a CO2 emissziót -, a víz- és gáztermékeket pedig visszafecskendezik a gyűjtőmedencébe.
A Goliat projekt fontos mérföldkőnek számít az Eni növekedési stratégiájában, és várhatóan nagymértékű cash flow növekedéshez vezet majd. Működtetőként a termelési engedély 65 százalékát birtokolja az Eni, a fennmaradó 35% tulajdonosa a norvég Statoil. Az Eni 1965 óta van jelen Norvégiában, ahol az Eni Norge AS leányvállalatán keresztül tevékenykedik. A vállalat több kutatási engedéllyel és termelő mezővel rendelkezik az ország területén, melyek 2015-ben 106 ezer hordó olaj egyenértékben hoztak felszínre különféle szénhidrogén energiahordozókat.
