Míg az energia-hatékony technológiák alkalmazását a vevői oldal nem képes a később mutatkozó, hosszabb távú előnyként beárazni, a fejlesztő nehezen építi be üzleti tervébe -mondta az NRGreportnak Radványi Gábor, a Corvin-negyedet fejlesztő Futureal főépítésze. Nehézségekkel szembesül majd a piac, amikor a szigorodó előírások a fejlesztések gazdaságosságát veszélyeztetik, várható egy kezdeti sokk – vélte az építész.
Új épület létesítése során 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épületnél meg kell felelni a 6. mellékletben foglalt követelményeknek – olvasható a jogszabályban, a 6. melléklet pedig nem másról szól, mint a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjéről. Ennek a magasabb követelményrendszernek a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épületnél már 2018. december 31-e után meg kell felelni.
A “költség-optimalizált követelményszintnek” – amely a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjénél enyhébb, de a jelenleg általánosan elvártnál szigorúbb, 2017. december 31-e után kell megfelelni.
A szakember arról is beszélt: szívesen használnak távhőt energiaforrásként, lakóépületeknél viszont nem merik még bevezetni, mert a magyar vásárlóknál ez értékcsökkenést jelentene.
Mint mondta, nem kockáztathatják, hogy azt a bélyeget süssék rájuk, hogy ezek távfűtésű lakások, amit a nyitott ablakú panelokkal azonosítanak. Az, hogy a ház belső rendszerén, a hőközponton és a hálózat korszerű kialakításán múlik a rendszer hatásfoka és végső soron lakásaik fűtésköltsége, sajnos nem érdekli az embereket.
Az irodaházaknál problémát az jelenthet, hogy a nemzetközi minősítő cégek sok esetben nem fogadják el zöld energiaként, mivel ez is függ attól, hogy állítják elő az energiát, s a hálózati veszteségek miatt sem egyértelmű a rendszerek hatékonysága.
