A határon túli magyar fiatalok általánosan nincsenek megelégedve a demokráciával, a politika pedig az erdélyi ifjakat érdekli legkevésbé – derül ki abból a felmérésből, amelyet a HVG.hu idézett. A kutatást az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, Pap Z. Attila vezette, a munkát a Mathias Corvinus Collegium is támogatta. 15-29 év közötti fiatalokat kérdeztek Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban és Erdélyben.
A politikai palettán a határon túli magyar fiatalok 30 százaléka középen állónak vallotta magát. 19 százalékuk húz balra, 51 százalékuk jobbra, ezeken az arányokon belül 4 százaléknyian sorolták magukat bal szélre és 12 százaléknyian jobb szélre. (A cikkünkben korábban helytelenül szereplő adatokat a kutatás készítői pontosították.)
Csökken a gyermekvállalási kedv körükben, a legdrasztikusabban Felvidéken, 20-ról 13 százalékra esett vissza azok száma, akiknek van gyermekük. Kárpátalján 29, Erdélyben 13, a Vajdaságban 9 százalék ez az arány. A határon túli magyarság körében a nők 25-26 évesen szeretnének szülni, az anyaországban ez az életkor már 29 év.
A legnagyobb problémának a pénztelenséget, munkanélküliséget, a bizonytalan jövőt és a lakáshelyzetet látják a fiatalok, az elvándorlás 13., az anyanyelven való továbbtanulás lehetősége 20. helyen áll a 21 meghatározó problémát felsoroló listán. A mostoha körülmények ellenére csak a határon túli fiatalok 10 százalékát foglalkoztatja aktívan a kivándorlás, negyven százalékuknál pedig ez fel sem merül. A kárpátaljaiak háromnegyede Magyarországra jönne, de összességében Nyugat-Európa a legnépszerűbb célterület.
Az is kiderült, hogy a felvidéki fiatalok 96,9 százaléka nem igényelt magyar állampolgárságot, a Vajdaságban élők négyötöde viszont igen. Ennek fő oka, hogy a szlovák törvények tiltják a kettős állampolgárságot. A válaszadók többsége nem ért egyet azzal, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon.
A határon túli magyar fiatalok legnépszerűbb szórakozási formái között a zenehallgatás, barátokkal lógás, facebookozás, filmnézés és chatelés áll, a sztereotípiák ellenére még az online játékok is népszerűbbek például a táncházba járásnál. A külhoni fiatalok túlnyomó többsége egyébként tagja valamelyik egyháznak, de már csak a kisebb részük jár rendszeresen templomba.
