Mikor az Európai Unió szabályzása életbe lépett a ketrecekre vonatkozóan, akkor 2013-ban egy komoly áremelkedés volt tapasztalható. Utána, ahogy a termelők Magyarországon is átépítették a szabálynak megfelelően a férőhelyeket, akkor az árképzés visszaállt a piaci, tehát kereslet-kínálat alapon meghatározott szintre.
Januárban mindig vissza szokott esni a tojásfogyasztás és ezzel együtt a karácsonyi ünnepek után az ár is. Az látható, hogy a fogyasztói ár kevésbé csökkent, mint a termelői-átvételi ár. Talán kiegyenlítődik ez a kereslet-kínálati viszony majd február végére. Ha nem, akkor Végh szerint lehetnek nagyobb bajok is a szektorban. Azért az jellemző, hogy ha nagyon lemegy az ár, akkor egyrészt tönkremennek termelők, másrészt lecsökkentik a termelést és akkor meg hiány fog fellépni, ami árnövekedést fog generálni. A kereskedelemnek erre gondolnia kell, tehát a tojástermelőknek előbb-utóbb alkalmazkodniuk kell ehhez a kereslet-kínálati viszonyhoz, és akkor nem lesznek vagy legalábbis kevesebb negatív hatása egy ilyen túltermelési ciklusnak.
Így alakult a tojás termelői és fogyasztói ára. Forrás: MTI
Végh László szerint a tojás termelő szektort fehérítette az új ÉKÁER szabályozás (a fuvarok és az áruk tényleges útja nyomon követhető), de mivel más országokban, ahonnan import érkezik, nincs ÉKÁER-rendszer, így még nem tökéletes a hatás. Igazából a megoldást az 5 százalékos áfakulcsra való levitel jelentené, magyarul az biztosan fehérítené az ágazatot és azt a növekedést meg tudná tartani, amit tavaly elért: a plusz 400 ezer letelepített tyúkot a meglévő 3,2 millió tyúk mellé. A szövetség elnöke szerint a cél az lenne, hogy legalább annyi tojást termeljenek, mint amennyit elfogyasztunk, hogy ne kelljen tojást behozni.
