Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma rövid távon valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét. De a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek – állapították meg a valutaalap szakértői.
Rövid távon nő a GDP
A Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben a feladat nehézségét elismerve a bevándorlók gyors munkaerőpiaci integrációját támogató érveket sorakoztatnak fel a szakértők. A valutaalap felszólította az uniós országokat, hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat, az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok.
Az IMF arra számít, hogy a menekültválság idén 0,09 százalékkal, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az Európai Unió hazai össztermékét (GDP).
A legnagyobb gazdasági hatást abban a három országban (Ausztria, Svédország és Németország) váltja ki, ahol a legtöbb menedékkérelmet nyújtják be.
Munkát, de gyorsan
Középtávon azonban a migránshullám gazdasági hatása nagymértékben függ majd attól, hogy milyen gyorsan képesek munkát találni és ennek eredményeként adókat és társadalombiztosítási járulékokat fizetni az újonnan érkezők. Jelentős gazdasági kockázatot jelent, ha a migránsok közül kevesen találnak munkát.
Az elemzők kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
