A javaslat alapján bizonyos földek – így például szőlők, gyümölcsösök és halastavak – esetében nem lesz kötelező az értékbecslés, hanem a megyénként kialakult aranykoronánkénti átlagáron hirdetik majd meg a területet.
A tervezet kitér a spekulációs céllal vásárlók távoltartásához szükséges biztosítékokra is: az adásvétel után a tulajdoni lapra 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be, amelynek értelmében a megvásárolt föld meghatározott ideig a törvényes öröklés kivételével más tulajdonába nem kerülhet, ellenkező esetben a terület visszakerül az Nemzeti Földalaphoz (NFA).
Ezen kívül a javaslat több ponton is módosítaná, illetve pontosítaná a NFA-hoz tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormányhatározatot, például nyilvános árverést csak a 10 hektár feletti területek esetén tennék kötelezővé, ez alatt pályáztatás útján nyerhetnék el a földet a gazdák.
Az előterjesztés szerint egyelőre a teljes hazai termőföldállomány mintegy tíz százalékát, 400 ezer hektárnyi állami termőföldet értékesítenének.
A földekért a javaslat szerint az azoktól legfeljebb 20 kilométerre élő vagy gazdálkodó gazdák indulhatnak majd, a kormány pedig főleg az „kisebb, ám életképes családi gazdaságokat” akarja helyzetbe hozni.
Tiltakozás
Az Élőlánc Magyarországértközleménye az üggyel kapcsolatban:
“Alulírott magyar állampolgárok, a magyar állami földek tulajdonosaiként ezúton kinyilvánítjuk, hogy az állami földek eladásához nem járulunk hozzá.
Továbbá kinyilvánítjuk, hogy az állami földek jelen kormány általi kezelését elfogadhatatlannak, egyenesen nemzetellenes bűnnek tartjuk. Követeljük a 2011. októbere óta zajló színlelt és törvényellenes ál pályázati rendszer “nyerteseivel” megkötött szerződéseket semmisítsék meg, és az állami földeket a 2012-ben közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégia szerint a gazdákkal érdemi egyeztetésben kialakított, tisztességes pályázati eljárás útján az NFA törvény birtokpolitikai irányelvei szerint hasznosítsák!”
