Gazdaság

OECD: Meg kéne jobban adóztatni a gazdagokat

gazdag-vagyon(960x640).jpg (Array)
gazdag-vagyon(960x640).jpg (Array)

Egyre nagyobbra nyílik az olló a gazdasági szervezet tagállamaiban: a leggazdagabbaknak sokkal több pénzük van, mint a legszegényebbeknek. Az OECD komplex megoldácsomagot kínál, de ehhez kéne politikai akarat is.

Rekordszintre emelkedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak többségében, ami árt a gazdasági növekedésnek, és csak széleskörű kormányzati intézkedésekkel, köztük a gazdagok nagyobb adóterhelésével fordítható vissza – állapította meg az OECD csütörtöki jelentésében.

A “Mindenki érintett: miért kedvezőek mindenkinek a kisebb egyenlőtlenségek” című dokumentum szerint az OECD 34 tagállamában a lakosság leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9,6-szerese a legszegényebb 10 százalékának. Ez az arány 1980-ban még 7,1-re, a 2000-es években pedig 9,1-re rúgott. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-tagállamban a legszegényebb háztartások 40 százaléka az összvagyon 3 százalékát, míg a leggazdagabb 10 százalék a felét birtokolta 2012-ben. A leggazdagabb 1 százalékra jutott az összvagyon 18 százaléka. Az egyenlőtlenségek Chilében, Mexikóban, Törökországban, az Egyesült Államokban és Izraelben a legnagyobbak, a legkisebbek pedig Dániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Norvégiában.

Csökkent a legszegényebbek jövedelme

Az utóbbi évtizedekben a lakosság legszegényebb 40 százaléka kevéssé húzott hasznot a gazdasági növekedésből, egyes országokban még csökkent is a jövedelmük reálértéken. “Amikor a népesség ilyen nagy csoportjának ilyen kicsi haszna van a gazdasági növekedésből, a társadalmi szerkezet megbomlik és gyengül az intézményekbe vetett hit” – figyelmeztet az OECD, ami szerint az egyenlőtlenségek növekedése nemcsak a társadalmi kohéziót, hanem a gazdasági növekedést is veszélyezteti. Becslések szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek felerősödése az 1990 és 2010 közötti kumulált növekedésből 4,7 százalékpontot vett el.

 

“Fordulóponthoz érkeztünk. A mérések kezdete óta nem tapasztalt magasságba emelkedtek az egyenlőtlenségek az OECD-tagállamokban. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a nagy egyenlőtlenségek visszavetik a (gazdasági) növekedést” – jelentette ki Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Marianne Thyssennel, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagjával tartott sajtótájékoztatón Párizsban.
   
Gurría szerint a probléma megoldásához szükséges politikai intézkedések legalább annyira gazdasági, mint társadalmi jellegűek. Az egyenlőtlenségek problémájával nem törődő kormányok felfejtik a társadalom szövetét és rontják a gazdasági növekedés hosszú távú esélyeit.

Esélyt a nőknek, adót a gazdagoknak

Az egyenlőtlenségek csökkentésének és a gazdasági növekedés támogatásának érdekében az OECD javaslatokat tett tagállamainak, kezdve a nők munkavállalásának elősegítésétől az oktatáson át a munkahelyteremtésig. Könnyen megoldható probléma például, hogy a nők és a férfiak jövedelme közötti különbséget csökkentsék. Más területeken viszont nehezebb az előrelépés. Több és jobb minőségű munkahelyet kell biztosítani a munkaerő nagyobb részének, miután a technológiai fejlődés és a globalizáció miatt a szakképzettséghez kötött rutinmunkák eltűnnek.

Az OECD szerint tévedés azt hinni, hogy a lehetőségek nagyobb egyenlőségét meg lehet teremteni a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése nélkül. Utóbbi egyik hatékony eszköze lehet az adókból származó javak újraelosztási rendszere. A gazdagokra kivetett magasabb adók, amelyek a szegényebbek pénzügyi megsegítését célozzák, nem feltétlenül ártanak a gazdasági növekedésnek. A közpolitikának garantálnia kell, hogy a leggazdagabbak és a multinacionális vállalatok is vegyék ki részüket az adófizetésből – közölte a szervezet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik