Mi is az az államcsőd? Az állam abból tartja el magát, hogy kölcsönkér emberektől, amiért garantálja, hogy három, öt, vagy tíz év múlva többet fog visszaadni annál, mint amennyit kért. Ezek az államkötvények. Ha a kötvényeket – vagy akár csak egyetlen kötvényt – nem fizeti ki az állam, akkor van államcsőd.
Argentína most nem fizetett ki néhány kötvényt. Ki akarta, de nem engedték neki.
Az egész onnan kezdődik, hogy az ország 2001-ben csődbe ment. A kötvényeit nem tudta kifizetni, ezért a hitelezőknek azt mondta, hogy az eredetileg ígért összeg durván negyedét adja csak oda. Néhány befektetőcég ezt nem fogadta el és pert indított.
Mivel a kötvényeket amerikai szabályok szerint bocsátották ki, amerikai bíróság ítélkezett. Thomas Griesa bíró pedig kimondta, hogy ha Argentína nem fizeti ki a teljes tartozását ezeknek a befektetési cégeknek, akkor másnak sem fizethet. Így lehetett végül az, hogy Buenos Aires elutalt egy csomó pénzt a hitelezőinek, amit a nemzetközi bankok nem továbbíthattak.
Keselyűk
Még az sem lehet, hogy Argentína kifizeti azt az amúgy kis összeget – csak 1,3 milliárd dollárt, amit ezek az agresszív befektetők akarnak, aztán megy a dolgára. Mivel minden kötvényt ugyanúgy kell kezelni, ha nekik fizetnek, az összes többi hitelezőnek is ki kell fizetni a teljes összeget. Ez pedig már nem menne, ami nem meglepő, mert 13 éve pont emiatt mentek csődbe.
Az argentin kormányzat támogatói amerikai befektetési alapok ellen tüntetnek Buenos Airesben
Fotó: MTI/EPA/David Fernández
De az argentinok dolgát nem csak a New York-i bíróság, vagy a befektetőcégek nehezítik meg, hanem a saját kormánya is. Ami lassan és befelé fordulva reagált az eseményekre, pedig jóval a mostani csőd előtt tudták, hogy nem fognak tudni fizetni.
Az argentin gazdaságpolitika elég nacionalista, ezért az ügy vége nem az lett, hogy megpróbáltak valami megoldást keresni, hanem hogy lekeselyűzték a befektetőcégeket, és Alex Kicillof, Argentína maffiózóbarkójú gazdasági minisztere egész New Yorkot végigkiabálta az amerikai bírósággal. Tárgyalni persze még mindig kell, de ha korábban kezdik el, akkor lehet, hogy megússzák az egész csődöt, ami biztosan jobb lett volna az argentin gazdaságnak.
Nincs remény
Mert az argentin gazdasági helyzet nem jó. A hírekben megjelenő reakciókból az derül ki, hogy az átlag argentinok eléggé beletörődve fogadták a csőd hírét. Nagyjából azzal, hogy eddig is rossz volt, és most majd még rosszabb lesz. Remény meg már nincs is.
Argentinnak lenni tényleg nem jó. A hivatalos statisztikák sokáig azt mutatták, hogy az infláció valahogy 10 százalék körül van. De ezt egyszerűen úgy érték el, hogy a nagyon nagyot dráguló termékeket kivették a számításból, mert azt úgysem veszi meg senki. A valódi adatok szerint évente harmadával drágulnak az alapvető termékek is. A fizetések pedig természetesen nem emelkednek ugyanilyen gyorsan. Vagy egyáltalán.
A rezsicsökkentés vége
Amikor az elnök, Cristina Fernandez de Kirchner 2007-ben hatalomra került, az infláció ellensúlyozására nagyon durván elkezdett költeni a szociális kiadásokra. Argentína már 2002-ben befagyasztotta a rezsiköltségeket, aztán államosította a gáz-, villany- és vízszolgáltatók nagy részét.
Kirchner, az argentin rezsicsökkentés jegyében, azóta nem emelt semmit a rezsiköltségeken. Több mint tíz éve tart tehát az argentin rezsicsökkentés, amire a GDP 5 százalékát költötte eddig évente az állam. Ráadásul többször félvárosnyi áramszüneteket, vagy vízkimaradást okozott. Mostanra viszont nem tudják tovább fizetni a számlát.
Tavaly az argentin kormány összehozta minden idők egyik legnagyobb költségvetési hiányát, és most meg kell emelniük a rezsiköltségeket, mert nem tudják kifizetni a költségeket. Az áram ugyanis akkor is ugyanannyiba, sőt, sokszor többe kerül, ha nem a felhasználók rezsiként, hanem a kormány adósságként fizeti ki. Most a gáz másfélszeresére, a víz pedig háromszorosára drágulhat. Argentínnek lenni továbbra sem lesz jó. Ráadásul már a rezsi sem olyan alacsony.
