Az első hónapokat 7 százalékos ipari termelésbővülés és ezen belül 10 százalékos kivitelnövekedés, de ugyanakkor csökkenő belföldi értékesítés jellemezte. A járműipar termelése 27 százalékkal bővült, míg az elektronikai iparé 8 százalékkal visszaesett! Az építőipar is bővült (+20 százalék), de ennek magyarázata a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés.
A Gazdasági Fejlődési Index (GFI) értéke (1,0) – eltérően a 2013. első és második negyedévi enyhén optimista szinttől – a harmadik és negyedik negyedévi stagnálás után az ipari termelés bővülését, az igen kedvező külgazdasági lehetőségeket jelzi. Bár a vállalati hitelezésben nem várhatunk jelentős javulást, a külföldi tőkeberuházások régóta tartó csökkenése-stagnálása talán kedvezőbbre fordul – valószínűsítik az elemzés készítői.
Ez hátráltathatja a növekedést
Az ipari termelés bővülésének fennmaradását a vállalati beruházások indításának nehézségei, a vállalkozások hitelfelvételi gondjai hátráltathatják. A mezőgazdaságban átlagos év várható, a lakásépítés a kereslet még bizonytalan növekedése miatt továbbra is stagnálni fog, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházások jelentik továbbra is a növekedést.
Az államháztartási hiány 3 százalékos mértékének betartása egyértelmű kényszer továbbra is, de a választási költekezés után csak újabb kiegyenlítésekkel érhető majd el a Policy Agenda (PA) szerint. Így pedig az államadósság korábban tervezett gyors ütemű csökkentése is elmarad. A tőke kivonulása ugyan már nem folytatódik tovább, de a munka elvándorlása változatlan marad. A GDP relatíve lassú, csupán 2 százalék körüli bővülése, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a jövedelmi viszonyok torzulásai és több más tényező is az index erőteljes kibontakozását gátolja – áll a jelentésben.
A monetáris helyzet nyugalma látszólagos
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kissé kedvezőtlenebbek. A kormányzati hiány leszorítása után a további alacsony szint megtartása nagyon nehéz lesz. Feltehetően csak újabb megszigorításokkal lesz tartható, és ez újra a gazdálkodó szervezeteket terheli majd első lépésben. Az MNB-alapkamat alacsony, 2 százalékos szintjének elérése pedig nagymértékben teheti sérülékennyé a forintot. (Megjegyzés: jelenleg 2,5 százalékon áll az alapkamat, és még nem tudni, megy-e lejjebb.)
Nehezen indulnak új tőkebefektetések – de a további tőkekivonulás és profitkivonás talán elmarad és lassan épülni fog újra a gazdasági bizalom – írja a PA. A vállalati szektor banki hitelállománya a GFI szerint nem javul gyorsan, még sokáig nem fog megfelelni egy bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás nem fog megszűnni, emiatt a hitelintézetek változatlanul szigorú hitelezési kondíciókkal nehezítik és szabnak gátat továbbra is a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek. 2014-től az MNB „0” kamatozású hitelprogramja már a gazdaság dinamizálását célozza, de kérdéses, hogy hatására a rövid távú hitelezés bővül-e – jegyzik meg.
A háztartási gazdálkodás javulása szélsőséges
Változatlanul kedvezőtlenül hatnak az adórendszer változtatása, a lakossági terheket növelő intézkedések során meghozott kormányzati lépések. A nehéz gazdálkodási folyamatok is nehezítik a háztartások helyzetét. A piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés alacsonyan, 1 százalék körül tartja majd szerintük. A reáljövedelmek 2 százalék körüli növekedése pedig a kiskereskedelmi forgalomban is 1,5 százalékos, a fogyasztásban pedig 2 százalék körüli bővülést hozhat.
Ráadásul a jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják. A vagyoni helyzetre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai átlagmutatók mögött változatlanul komoly nehézségek vannak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói a választási költségvetés miatt is mutat vásárlóerő növekedést, de ez az év végére megszűnhet. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben tehát 2014 elején kis javulás következhet be és a fogyasztás is bővül kissé.
A vállalkozások helyzete továbbra is bizonytalan
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében stagnáló helyzetet valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében egyértelműen pozitív a javulás, a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is), a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát közlik. A magyar kkv-szektor bizalmi indexe is jelentősen javult már a tavalyi harmadik negyedévtől. Annak ellenére is, hogy a gazdálkodási környezetet a vállalkozások több mint fele kedvezőtlennek ítéli, a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély lehet a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás nagyon nehézkes.
A vállalkozói szféra küzd az alacsony tőkeellátottsággal, a szűkös kereslettel, a sokéves visszaeséssel, stagnálásban. A cégek közül ezért szerintük inkább csak a külföldre termelni tudó vállalkozások maradnak meg és képesek prosperálni. Úgy látják, hogy leginkább az adórendszer és a forint árfolyamváltozás befolyásolja negatívan a vállalkozások működését.
