Gazdaság

Önnek sem nőtt a fizetése, ugye? Nem baj!

Az átlagos kereset tavalyhoz képest egyetlen százalékkal emelkedett év elején. De ez nem biztos, hogy rossz dolog.

Szép év volt 2013 azoknak, akik volt munkájuk: az infláció majdnem kétszeresével nőtt az alkalmazásban álló átlagos nettó keresete Magyarországon. Ám 2014 hidegzuhannyal érkezett: a KSH legfrissebb adatai alapján most már ki lehet mondani, hogy az év eleji fizetésemeléseken is spóroltak a munkaadók. Januárban a rendszeres bruttó átlagkereset mindössze fél százalékkal nőtt az előző év elejéhez képest. A nettó keresetemelkedés sem érte el az egy százalékot. A KSH adatai az egyszeri havi juttatások, prémiumok jutalmak 23 százalékkal növekedtek az első két hónapban a közmunkásokat nem számítva.

Ismét 150 ezer forint alá esett az átlag

Így összességében a nettó kereset 148 400 forint volt az országban az év első két hónapjában. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint volt. Ez tavaly ilyenkorhoz képest 1,3 százalékos emelkedés. Nem valami sok, tekintve, hogy általánosságban véve az emberek körülbelül 3 százaléknál éreznek változást.

Talán jó a rossz is

Ám a fizetésemelés elmaradása, bár nyilván mindenkinek fáj, nem biztos, hogy rossz jel. Egyrészt részben a közmunkások torzítják a számokat (lásd keretesünk.) Ráadásul elképzelhető az is, hogy a munkaadók azért garasoskodnak, mert új munkaerő felvételére fordítják a pénzt – ami hosszabb távon mindenkinek jó. November óta ugyanis masszívan nő az alkalmazásban állók száma: egymás után havi 3, 5, 8, 9 százalékkal bővült az aktívan dolgozók száma az előző év hasonló hónaphoz képest.

Ömlött az adónk a foglalkoztatásba

Ebben a gyors munkahelyteremtésben persze nagy szerepe van a felturbózott állami foglalkoztatásnak: a költségvetés ebben az időszakban 11, 16, 26, 27 százalékkal bővítette a létszámot. Ez bizonyos értelemben nem „igazi” foglalkoztatás, hisz az állam dolgozóinak bérét végső soron a nem az államnak dolgozók fizetik ki adók formájában.

Bizakodó versenyszféra

Ugyanakkor végre látni az élénkülés (egyelőre halovány) jeleit a versenyszférában is: decemberben 1,9, januárban 2, februában 2,8 százalékkal bővült a létszám előző év hasonló hónapjához képest. A jó hír, hogy az ipar és az építőipar is óvatos munkaerőfelvételben van és 2010 óta először megmozdult kicsit a kereskedelem is, amely nagyon sok embert foglalkoztat. 2010 óta nem dolgozott ennyi ember az országban: 2,8 millióan dolgoztak teljes munkaidőben.

A közmunkások húzzák le a számokat

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek azt mondta: a bruttó bérek 1,3 százalékos január-februári növekedése alacsony, de a közfoglalkoztatás erősen torzítja az átlagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszférában 5,4 százalékkal nőttek a bérek az előző év január-februári időszakához képest, a költségvetési szférában pedig 9,1 százalékkal – emelte ki.

Gabler Gergely a bérek további növekedésére számít az idén, szerinte a közmunka nélkül a bruttó bérek 5-6 százalékkal emelkedhetnek, a közfoglalkoztatottakat figyelembe véve 1,5 százalék körül alakulhat az adat az év egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közmunkaprogramok bizonytalanná teszik az előrejelzéseket, mert nem piaci folyamatokról, hanem kormányzati döntésekről van szó.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint 2014-ben marad a dinamikus bérnövekedés, a statisztikákra előreláthatóan májusig lesznek jelentős hatással a közmunkaprogramok. Az elemző 3,5-4 százalék közötti éves átlagos bérnövekedésre számít az idei évben.

A növekvő vásárlóerő a háztartások optimizmusának emelkedése mellett be fog gyűrűzni a fogyasztásba az idei év során – fogalmazott Balatoni András. Ennek jelei szerinte már megfigyelhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és várhatóan ez a kedvező trend az év hátralévő részében is fennmarad.

A munkakereslet bővülése, valamint a bérek növekedése azonban inflációs veszélyeket hordozhat – hívta fel a figyelmet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik