Tizenkilenc üzleti megállapodás született az Orbán Viktor miniszterelnök kínai látogatása kapcsán rendezett gazdasági fórumon – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hétfőn, az M1 műsorában.
Különösen kedvező lehet a magyar élelmiszeripar számára az, hogy Kína kiadja az exportengedélyeket a sertés-, a liba-, a kacsa- és a nyúlhús exportjára – közölte az államtitkár, aki szerint a minőségi magyar élelmiszeripari termékek azért is keresettek lehetnek Kínában, mert garantált a GMO-mentességük.
Az elmúlt évben 1,8 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást exportált a magyar gazdaság Kínába, ami lényegesen meghaladta a 2012-es szintet. A megállapodások nyomán tovább bővülhet a magyar export. Ezt elősegítheti az is, miszerint Kína regionális turisztikai központot létesít Magyarországon.
Mi lett a korábbi projektekből?
Kína már korábban is számtalan megállapodást kötött Orbánékkal, ezek megvalósulása vegyesen sikerült.
– Kína magyar államkötvényeket vesz (2011-es magállapodás) – Fellegi Tamás szerint ez megtörtént (2011-ben beszélt erről), de sem összegről, sem egyéb jellmezőről nem beszélt.
– Kína egymilliárd eurót fektet be a vegyipari fejlesztésekbe (2011) – szolnoki citromsavgyár – a projekt húzódik
– Kína Magyarországon hozza létre EU-s logisztikai platformját (2011) – Budapest-Belgrád vasútvonal rekonstrukciójában lesz kínai pénz –
1 milliárd dolláros kínai fejlesztési hitelkeret (2011) – a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrűt kéne belőle építeni, de még csak az egyeztetés fázis zajlik (eredetileg 2014-es kezdés és 2017-es átadás volt a tervekben, ez csúszni fog)
– Huawei logisztikai központ – elkészült
