Februártól lehetségessé teszi az e-útdíj utólagos fizetését a megbízhatónak ítélt ügyfelek részére a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató. A fuvarozócégek kérelmét január 6-tól fogadja be a társaság.
A vállalatoknak a kérelem benyújtásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy a cég ellen nem folyik csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, nincs lejárt tartozása, és a megfelelő hatósági engedélyekkel rendelkezik.
A 30 napos elbírálási időszak alatt a NÚSZ kiértékeli az igénylő vállalkozást, a hitelképes fuvarozókat pedig fizetőképességük alapján három csoportba sorolják.
Az első körben csak a legmegbízhatóbb cégek élhetnek az utólagos fizetés lehetőségével.
Az alacsony kockázatú ügyfélnek nem kell biztosítékot nyújtania, a közepes és a magas kockázatú ügyfeleknek viszont bankgaranciát vagy készpénzóvadékot kell letenniük az előre megállapított elszámolási időszak szerint. Ez lehet heti, kétheti, vagy akár havi elszámolás – közölte Róna Márta.
Beszivárog
Az utólagos fizetést már a rendszer júliusi bevezetése előtt javasolták a fuvarozók, ez a lehetőség nagy könnyebséget jelent majd számukra, hiszen így nem az útdíjat kell megelőlegeziük még saját bevételeik beérkezése előtt. Ez pedig mérsékelheti az e-útdíj árfelhajtó hatását, amely nyár óta több lépcsőben, fokozatosan gyűrűzik be a fogyasztói árakba.
Az e-útdíjjal persze elsősorban a költségvetés jár jól: erre az évre 75 milliárdot vár az állam ebből a forrásból, amely terv jó eséllyel teljesülni is fog. November végéig mintegy 64 milliárd érkezett be.
A rendszerben több mint 108 ezer járművet regisztráltak. Ebből fedélzeti egységgel rendelkezik már több mint 50 ezer, a többi továbbra is viszonylati jeggyel használja a magyar utakat. A külföldi járművek aránya 50 százalék, tehát már látható, hogy az e-útdíj bevezetése nem riasztotta el a külföldi fuvarozókat.
Fehérít
További cél az e-útdjíjal, hogy fehérítse a gazdaságot. A hálózat ugyanis adatbázisként is szolgál, segítségével követhető ki, mit, hová visz. Becslések szerint az élelmiszerek fekete kereskedelme miatt évente 120-130 milliárd forintos kár keletkezik be nem fizetett adók formájában.
Szintén ezt hivatott csökkenteni az a novemberi kormányzati módosítás, amely 2014-től 5 százalékra csökkenti a sertéshús hús áfájat. Ez ugyan a hús fogyasztói árát feltehetően nem csökkenti, azonban a szektort mérgező feketekereskedelmet valóban visszaszoríthatja.
Erről korábban Báthory Róbert készített riportot. Nézzék meg!
