A nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol – mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Varga Mihály elmondta, hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható.
“Csak kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új adókat érintenek” – fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: Mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor.
Korábban a kormány még 2,8 százalékos inflációval tervezte a 2014-es költségvetést, noha a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet várt. Volt olyan elemző, aki szerint a reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben.
Varga Mihály szerint olyan költségvetés kell 2014-re is, amely biztosítja, hogy ne kerüljünk vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Célja, hogy lehetőség szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb pénzt a központi költségvetésből mint 2013-ban. Idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.
A rezsicsökkentés miatt a társasági adóból és áfából kevesebb bevétel folyhat be a költségvetésbe; de 20-25 milliárd forintnál nem lehet nagyobb a bevételkiesés. A miniszter az idei költségvetésről azt mondta: vannak veszélyek a bevételi, kiadási oldalon is, ahol elszámolási viták vannak néhány tételnél, így Magyar Villamos Művek tőkeemelésénél.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Ugyanakkor az első féléves gazdasági adatokat tekintve az mondható, hogy ha jó a gazdaság teljesítménye, akkor az államkassza is stabilabb. Tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok – közölte a miniszter, majd hozzáfűzte: ugyan jobb lenne, ha minden külföldön dolgozó magyar itt találna munkát, de aki kinn dolgozik és jövedelmet utal haza, amelyet aztán Magyarországon költenek el, azzal hozzájárul a magyar gazdaság stabilabb működéséhez.
Varga Mihály a devizahitelesek problémájának megoldásáról azt mondta: működőképes pénzügyi rendszer, hitelek nélkül nincs jól működő gazdaság, ezért olyan megoldást kell találni, amely nem veszélyezteti a bankok működőképességét. A miniszter megismételte, ha bankok november 1-jéig nem tudják megoldani a problémát, akkor a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek mind a gazdaságnak, mind a devizahiteleseknek jók lesznek.
Arra a felvetésre, hogy hírek szerint a kormány forintosítani szeretné a hiteleket, Varga Mihály kijelentette: “senki nem mondta azt a kormány tagjai közül, hogy forintosítani akarnánk azonnal (…) ezeket a hiteleket”.Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a héten azt mondta, nem lehet rövid időn belül mintegy 12 milliárd svájci frankot átváltani, túl szűk a kormány által megszabott határidő, valamint hogy ő személy szerint hosszú, 10 évre szóló megoldásra készül.
Erre reagálva Varga Mihály úgy fogalmazott: a bankszövetség “furcsa, dacos álláspontra helyezkedett”. Rámutatott: a bankoknak ott vannak az ügyfélsegítő programjaik, amelyekkel eddig 150 ezer embernek tudtak segíteni, így nem tudni, “most mi az oka, hogy Patai Mihály hirtelen sündisznóállásba helyezkedett, és azt mondja, hogy márpedig ő a kormány nélkül semmilyen megoldást nem tud elképzelni”.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a bankoknak jelentős kockázatot jelent a nem teljesítő hitelek növekedése; a hitelesek 14-15 százaléka 90 napon túl nem fizetett már. “Lenne arra mód, hogy a bankok találjanak megoldásokat” – vélekedett. A kérdésre, hogy az állam anyagilag is “beszáll-e” a mentőcsomagba, Varga Mihály elmondta: ez a megoldási javaslattól is függ, a kormány csak olyan megoldáshoz járul hozzá, ami nem veszélyezteti a hiánycélt.
Patai Mihálynak arra a kijelentésére reagálva, hogy a kormány a status quo, a fennálló helyzet megváltoztatására törekszik a hazai bankrendszerben, a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány már 2010-ben kijelölt egy irányt, amely szerint a magyar bankrendszer jelentős részének – lehetőség szerint 50 százalékának – magyar tulajdonban kell lennie; ez reális cél Varga Mihály szerint.
