A cég közleményben tudatta, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) döntése alapján november 1-jétől a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság elveszíti 21 éve bio módon művelt földjeit, megszűnik. “A döntést a Kormány a céget lejárató, valótlan állításokkal próbálta igazolni a közvélemény előtt, ezért a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jó hírnevének megsértése miatt bírósághoz fordult.”
A cég szerint hazugság, hogy “jelentős bérleti díj hátralékot halmozott fel”. Az elmúlt 15 évben soha, semmilyen elmaradásuk nem volt, nonprofit gazdálkodásuk átlátható és nyereséges. Az elmúlt kilenc évben a 452 hektárra kapott 163 millió forintos területalapú támogatást minden gazdaság megkapta – emlékeztetnek, példaként a szomszédos Mezőfalvai Zrt. 3,25 milliárdos (9000 hektár), és a Simon Kft. 1,05 millárd forontos (2900 hektár) támogatását hozva.
Az NFA úgy bízta “8 kisebb helyi gazda gondjára” Kishantos sorsát, hogy helyi gazda lett a mezőgazdasággal nem is foglalkozó salgótarjáni építési vállalkozás mutációja, a legnagyobb nyertes pedig egy ifjú hölgy, akinek férje és apósa a 2900 hektáros Simon Kft. tulajdonosai, tehát a valódi nyertes a nagyüzem. A szintén nyertes mezőfalvi polgármester feleségével együtt e cégnek felügyelő bizottsági tagja és a másik cég tulajdonosának főnöke – írta a biogazdaság.
Forrás: kishantos.hu
Kishantoson 15 munkahely szűnik meg, a munkatársak utcára kerülnek. A világszínvonalú gépek fölöslegessé válnak, miközben a nyertesek között vannak olyanok, akik egyáltalán nem rendelkeznek az elnyert föld megműveléséhez szükséges eszközökkel. Az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges szaktudás pedig egyiküknek sincs birtokában – írta a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek vezetői, hazai, külföldi partnerei elfogadhatatlannak tartják a történteket.
Korábban a dagadó botrány miatt lapunk megszólaltatta az előző és a mostani földművelési államtitkárt, miután a mintagazdaság bukása mögött – a kormánypártiak kivételével – mindenki politikai bosszút sejtett. A cég vezetője, Ács Sándorné egyetemi csoporttársa volt a földművelésügyi államtitkárságról tavaly év elején lemondott és a Fideszben kegyvesztetté vált Ángyán Józsefnek. A barátság megmaradt, Ácsné nyíltan beállt Ángyán mögé.
„Alávaló, kizárólag politikailag motivált döntés született” – állította lapunknak a kishantosi „földfosztásról” Ángyán József, aki nem kívánta nevesíteni, szerinte ki határozott „Ácsnéék tönkretételéről”. A szocialisták főföldese Gőgös Zoltán szókimondóbb: „Ilyenkor nyilvánvalóan nem az NFA dönt, nem is Budai Gyula államtitkár, hanem alighanem maga a miniszterelnök. Ebben is megvan a belső rend, hasonlóan a trafikosztogatásokhoz.”
„Ezt mondja Gőgös? Akkor beperlem!” – így reagált korábban Budai Gyula. Az államtitkár szerint soha senki nem befolyásolja az NFA-t. Kishantosról nyilatkozni nem akart, de annyit azért megjegyzett: „A mintagazdaság huszonnyolcmillió forinttal tartozott az államnak, és kizárólag annak köszönhetően maradt talpon, hogy Ángyán elintézte a részletfizetést.” Ezt a huszonnyolcmilliót az NFA is felemlegette, hiszen a kishantosi cég ezért „nem szolgált rá a földalapkezelő bizalmára”.
Kishantost korábban az ország büszkeségeként emlegették. A mintagazdaság terveit annak idején magyar, német és dán szakemberek készítették kormányközi együttműködésben. A magyar állam kedvezményes földbérleti díjjal járult hozzá az induláshoz, cserébe viszont kikötötte: a cég köteles minden évben annyi külföldi támogatást hozni, amennyi kedvezményt kap idehaza. A változó jogszabályok miatt hol alapítványi fenntartásban, hol közhasznú társaságként, az utóbbi években már nonprofit kft. formájában működött az ökológiai mintagazdaság, ahol számos külföldi delegáció járt már, és hosszú időn át az agrártárca is büszkén ajánlotta őket a szakmai vendégek figyelmébe.
