Pánikot keltett a hír péntek reggel, miszerint az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor 7,8 milliárd forint értékben dobott piacra OTP-részvényeket csütörtökön. Ráadásul nem ez volt az első bennfentes részvényeladás: a héten több vezető beosztású OTP-s vált meg részvényeitől.
Pénteken a befektetők már két kézzel adták az OTP-részvényeket, a bank papírjai csak egy nap alatt 9,74 százalékot estek, jelenleg 4170 forinton jegyzik őket. Három nap alatt pedig csaknem 20 százalékkal zuhantak a bank papírjai.
A magyar állam az OTP-részvények 5 százalékának közvetlen tulajdonosa, de a Molon keresztül további 8,57 százalékot birtokol.
Sok a titok
Csak találgatni lehet, mennyi OTP-papírt birtokol Csányi valójában. Hivatalosan 2,5 millió részvény felett rendelkezik, de a szakemberek szerint valójában ennek akár kétszerese fölött is diszponálhat a bankvezér. Eképp azt sem tudni, meddig folytatódik az OTP mélyrepülése. Az is elképzelhető, hogy Csányi az összes OTP-papírjától megszabadul.
Brókerkörökből származó információk szerint az eladás pénteken is folytatódott, de bizonyosságot majd csak a hivatalos bejelentés ad.
Nem most kezdődött
A hivatalos indoklás szerint Csányi és vállalkozásai elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházásokra csoportosítja át a részvényeladásból származó bevételt. Ugyanakkor a héten történtek értelmezésekor érdemes felidézni a három héttel ezelőtt rekordgyorsasággal elfogadott takarlkszövetkezeti törvényt is. Ennek értelmében a Takarékbankot gyakorlatilag államosítják, 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel a tulajdonos a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank lesz, tehát végső soron a magyar állam, miközben a takarékszövetkezetek számára előírják a kötelező integrációt.
Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly nyáron egy legalább 50 százalékban magyar tulajdonú hazai bankrendszer vízióját festette le, a takarékszektorban szerzett jelentős állami súlyt piaci források rögtön és egyértelműen Csányi Sándor befolyásának csökkentésére tett kísérletként értelmezték.
Ezt erősíti az is, hogy az állam nem csupán bevásárolja magát a szektorba, de további 100 milliárd forintot tervez költeni is rá. A takarékok feltőkésítésével pedig előbb-utóbb Csányi OTP-jének valódi versenytársa lehetne a takarékszektor. Eddig ugyanis a takarékszövetkezetek nem voltak igazán jelentős szereplők, hiszen hiába rendelkeznek 1600 fiókkal országszerte – míg az OTP ennek egyébként negyedével sem büszkélkedhet – ezek többsége jövedelemszegény kistelepüléseken található.
Nehéz hét
Még el sem csendesedett a takarékok körüli szakmai felháborodás, újabb hír borzolta a bankos kedélyeket. Kedden Navracsics Tibor minszterelnök-helyettes bejelentette: a kormány ismét mentőövet dob a devizahiteleseknek.
A részletek még nem ismertek, de az már biztosnak tűnik, hogy az árfolyamveszteség részleges vagy teljes elengedését tervezi a kormány. Ez bőven ezer milliárd forint feletti összeget jelent, amit egyelőre nem tudni, ki fog majd kifizetni. Még ha a költségeket harmadolja is a kormány az ügyfelek, az állam és a bankok között, akkor is majdnem 600 millió forint jut a bankokra.
Ha mindez nem lenne elég, Orbán Viktor a Wall Street Journalnek adott pénteki interjújában kijelentette, a bankadó akár egy évtizedig is maradhat.
Nagy vadra lőnek
A Miniszterelnökséget irányító Lázár Jánoson keresztül gyakorlatilag nyílt háborút hirdetett a kormány Csányi ellen. Lázár egy korábbi nyilatkozatában Csányit az országot behálózó polipként írta le és kifejtette, hogy “demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent”.
A demokráciára leselkedő lehetséges veszélyeknél talán jobban zavarhatja a kormányt, hogy Csányit többen is “politikailag megbízhatatlannak” tartják. Kétségtelen, hogy a bankvezér mindig is ügyelt rá, hogy a jobb- és a baloldal meghatározó arcaival is jó kapcsolata legyen. Árulkodó tény például, hogy a parlamenti patkó mindkét oldalán előfordult már, hogy a politikai hatalomból kikerülők az OTP-ben találtak munkát.
