Az érdi Elvira majorban igazi kuriózumot lehet látni: egy negyvenéves meggyrázógépet. A gép egy jó hosszú jószág: legalább 5 méteres a ponyva, amely kitekeredik belőle, s körülbelül hat embernek kell fognia. Ha ez kifeszítették, akkor a fa törzsére légkalapácsként ráver a gépezet, s hullik a meggy mindenfelé. A feltekeredő ponyva pedig rápottyantja a meggyet a futószalagra, amely fülsüketítő kattogással a ládákba szállítja a gyümölcsöt.
Idén azonban könnyen lehet, hogy valamivel kevesebbszer lesz dolga a rázógépnek. Ugyanis a termelők egy részénél nem lesz olyan jó a meggytermés. Érden például nem voltak gondok, ám a Dél-Alföldön arra panaszkodnak, hogy a tavalyi aszály, a tavaszi fagyok és a rovarkár miatt rossz év lesz.
Te meg babám, szedjed!
Így még nem lehet tudni, hogy az árak miként alakulnak a tavalyiakhoz képest. Tavaly a meggyet a legtöbb piacon be lehetett szerezni kilónként 500 forintnál olcsóbban – akkor volt érdemes befőzésre, télire eltevésre beszerezni. S hát utóbbit mindenképp érdemes, hisz egy jó meggyleves, meggyes pite, meggydzsem vagy egy kis nassolni való aszalt meggy télen nagy kincs, s a gyári konzervek jellemzően agyoncukrozottak és még tartósítószert is tartalmaznak.
Az árak egyelőre ennél jóval magasabbak: 6-700 forint egy kiló. A következő néhány hétben azonban még biztosan fog lefelé menni az ára, akár még a tavalyi alá is – teszik hozzá szakértők.
Német meggyevők kedvence
A magyar meggy sorának alakulását egyébként egyre több esetben a német és orosz felvásárlók alakítják: olyan jónak tartják a magyar meggyet, hogy szinte korlátlan mennyiségben vennék, ha lenne. Magyarországon egy évben körülbelül 70 ezer tonna meggy terem, ám nagy versenytársunk ezeken a piacokon Lengyelország, amely több mint kétszer ennyit termeszt. A magyar meggyet inkább konzervnek viszik, míg a lengyel termés kerül jellemzően a fagyasztókba.
