2006 és 2010 között Magyarországon csökkent a kiskeresetűek aránya – állapította meg a német Hans-Böckler alapítvány.
A kimutatás szerint a 2006-os 21,9 százalékról 2010-re 19,8 százalékra változott az arány, amivel Magyarország a 11. helyen állt az Európai Unióban.
Kiskeresetűnek azokat tekintették, akiknek a fizetése az adott ország átlagos órabérének kétharmada vagy annál kevesebb volt. Az elemzésben a tíz embernél többet foglalkoztató vállalatokat vették figyelembe az Eurostat adatainak felhasználásával.
Az unió 27 tagországában a munkavállalóknak átlagosan 17 százaléka számított kiskeresetűnek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2010-es Eurostat-adatok alapján, a 2006. évi 18,8 százalékkal szemben.
Lettországban, Litvániában és Romániában volt a legnagyobb a kiskeresetűek aránya, 27,8, 27,2, illetve 25,6 százalék. E tekintetben a legjobb helyzetben Svédország és Finnország volt, 2,5 és 5,9 százalékkal. A vezető európai gazdaságok közül Németországban volt a legtöbb alacsony keresetű dolgozó, a foglalkoztatottak 22,2 százaléka, ezzel a legnagyobb európai gazdaság a hetedik helyre került.
Az elemzők rámutattak: szoros összefüggés van a bérek alakulása és a munkavállalók szervezettsége között. Svédországban a munkavállalók 70 százaléka szakszervezeti tag, és mintegy 90 százalékuk bérét rögzítik kollektív szerződésben.
Németül tudóknak itt az eredeti kimutatás.
