A kormány elmúlt hároméves gazdaságpolitikáját értékelte szerdán Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy 2014-re a magyar kormány és Brüsszel is nagyjából 1,5 százalékos növekedést vár, ami reális, de ha Európa kikerül a recesszióból, akkor – az exportnak köszönhetően – Magyarországon is nagyobb lesz a növekedés. A miniszter kiskapunak, lehetőségnek ítélte ugyanakkor a kormány által kezdeményezett keleti nyitás politikáját, amelynek “első eredményei lassan beérnek”.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Varga Mihály óvatosnak és konzervatívnak nevezte a kormány idei évre vonatkozó, 0,7 százalékos növekedési előrejelzését. A kormány az áprilisi konvergenciaprogramban 0,9 százalékról rontott prognózisán. Varga most kijelentette, a kabinet várhatóan csak ősszel fogadja el a jövő évi költségvetés tervezetét. (Tavaly ez a nyári törvényhozási szünet előtt megtörtént.)
Nem várható, hogy Magyarország “egy-két napon” belül ismét devizakötvényt adjon el, de folyamatosan figyelik a piaci körülményeket, készenlétben állnak. A tárcavezető úgy fogalmazott: az elmúlt hetekben kedvező fejlemények érkeztek a nemzetközi pénzpiacokról. Ha a helyzet még kedvezőbbé válik, elképzelhető, hogy kötvényeladásról döntenek, de a kérdés egyelőre nincs a kormány előtt. A minisztériumban vizsgálják, hogy idén is idő előtt törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett kölcsön aktuális részletét, de döntés még ebben nem született. A kormány számításai szerint erre képes lenne az ország.
Marad a különadó
Varga Mihály megismételte, hogy jelenleg nem törölhetőek el az ágazati különadók, hiszen azok nélkül “nehezen lenne teljesíthető a 3 százalék alatti hiánycél”. Később lehet erről szó, de meg kell vizsgálni, milyen adónemekkel pótolható a kieső bevétel. A következő másfél évben marad a jelenlegi adószerkezet – tette hozzá. A miniszter szerint a kormány az elmúlt 3 évben gazdaságpolitikai programja jelentős részét megvalósította.
Varga szerint idén már láthatók a jelei annak, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, és el tudott mozdulni a 2010-es pontról. A politikus a kormányzati gazdaságpolitika három alapvető irányaként nevezte meg az adósság csökkentését, a középosztály megerősítését, illetve a közteherviselés kiszélesítését, és érvelt amellett is, hogy fenn kell tartani azt a közbizalmat, ami a kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtásához szükséges.
„Néhány dél-európai országban látható, hogy milyen következményei vannak egy rossz kiigazítási programnak, a rossz intézkedéseknek” – figyelmeztetett. Majd megjegyezte: Magyarországon a jövedelemhelyzet nem romlott, és a családi adókedvezmények, a minimálbér és a szakmunkásbér emelése révén kis javulás tapasztalható. Ez, szerény mértékben ugyan, de már a fogyasztáson is látszik.
