Továbbra is négy csoport különböztethető meg: egyetemek, iskolák, kórházak és kormányhivatalok. Az utóbbiak nem annyira a beszállítók, hanem inkább az állam felé tartoznak, bár ebben is vannak kivételek. A Pest Megyei Kormányhivatal megalakulása óta például komoly működési problémákkal küzd, a kormányhivatalok közül ez az egyetlen, amely jelentős rezsitartozást is felhalmozott – emlékeztet a lap. A listáról teljesen eltűntek a rendőrségek, ám vélhetően csak időlegesen, hiszen a rendőrség és a büntetés-végrehajtás rendre alulfinanszírozott, év közben milliárdos adósságot halmoznak fel, amit év végén eddig a kormány konszolidált. Új szereplő viszont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely egyelőre viszonylag szerény, 1,6 milliárd forintos kifizetetlen számlahegyet görget maga előtt.
Az összes tartozáson belül az állammal szemben fennálló (például központosított bevétel, központi költségvetést vagy irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,4 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada – 78,2 százaléka, 7,3 milliárd forint – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, azon belül a kormányhivataloknál jelentkezik – írja a Napi Gazdaság, amely szerint ez csak a jéghegy csúcsa, hisz a MÁK csak a lejárt számlákat hozza nyilvánosságra. Miután ma már nem ritkán féléves fizetési határidővel szerződnek a költségvetési szervek, a még le nem járt, ám kifizetetlen tartozás becslések szerint elérheti a GDP 1 százalékát is, vagyis a 300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy rendes fizetés és normál fizetési határidők esetén épp ennyivel lenne magasabb az államháztartási hiány. A MÁK adatai szerint a lejárt tartozás egyetlen hónap alatt 6,2 milliárd forinttal emelkedett.
