Gazdaság

Jön a közös bankfelügyelet

Az eurózóna közös bankfelügyeletének felállítása után a bankszanálás közös mechanizmusának és az erre vonatkozó pénzügyi feltételeknek a megteremtését definiálták a bankunió felépítésének következő lépcsőfokaként az Európai Unió állam- és kormányfői.

A tanácskozás végeztével kiadott közös nyilatkozat arra kéri az uniós intézményeket, hogy az erre vonatkozó javaslatot a jövő júniusi EU-csúcstalálkozóra készítsék el, a betétgaranciák összehangolására vonatkozó irányelvvel egyetemben. Az uniós zsargonban konklúziónak nevezett dokumentum ezt azzal indokolja, hogy a közös bankfelügyelet megteremtése után arra is szükség lesz, hogy az abban részt vevő országok bajba került bankjainak szanálására és megmentésére is rendelkezésre álljanak uniós eszközök.

A bizottság arra vállalt kötelezettséget, hogy a bankszanálási mechanizmus megteremtésére 2013 folyamán javaslatot tesz. A talpra állítások finanszírozásához szükséges pénzt a pénzügyi szektor hozzájárulásával képzeli el a dokumentum, amely kijelenti: a bankok szanálására létrehozott eszköznek közép távon “pénzügyileg semlegesnek” kell lennie, az állami szerepvállalást a pénzügyi szektorra utólag kivetett terheknek kellene fedezniük.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság jövő tavasszal javaslatot terjeszt majd elő az európai védelmi szektor megerősítésére. A portugál politikus emellett méltatta, hogy a ciprusi elnökség alatt – több évtizedes tárgyalás után – sikerült megállapodni az európai szabadalomról, továbbá az elmúlt hetekben indult 2013-as európai szemeszter céljairól is beszélt.

Angela Merkel német kancellár az uniós csúcs végeztével kijelentette: a közös bankfelügyelet után arra is jogi eszközt kell teremteni, hogy a közös felügyelet alatt álló, bajba került bankokat szanálják. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek költségeit nem szabad az adófizetőkre terhelni, a költségeket azoknak kell vállalniuk, akik a bankok problémáit előidézték.

A közös bankfelügyelettel kapcsolatban Merkel rámutatott arra is: ha az intézményi keretek készen állnak, amire a kancellár 2014 márciusában számít, akkor világos irányelveket kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges a közösen felügyelt bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM).

Francois Hollande francia elnök kifejtette: bízik abban, hogy Európában már 2013 folyamán növekedés lesz tapasztalható. Úgy vélekedett, hogy az eurózóna közös bankfelügyelete “hatalmas” biztonságot nyújt majd a betéteseknek, az államoknak pedig nagyobb garanciát bankrendszereik stabilitására. Hollande kifejtette: az euróválság megoldásának feltételei teljesültek, most a gazdasági válságból is ki kell kerülni.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után kifejtette: a tanácskozáson sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a tervezett bankunióval kapcsolatban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.

Közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt – és ezt sikerült is elérni -, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik