Az átállás az Internet Protokoll 6 Verziójára szinte észrevétlenül történt meg. Ám Hans Vestberg, az Ericcson elnök-vezérigazgatója szerint mostantól már nemcsak számítógépeket és mobiltelefonokat, hanem autókat, gépeket, szállító konténereket, ruhadarabokat vagy akár pizzásdobozokat is saját webcímmel lehet ellátni, ez lesz a ’tárgyak internete’ – írja a német FOCUS magazin.
„Ha a gépek egymással kommunikálnak, az nem kevesebbet jelent, mint a negyedik ipari forradalmat” – reméli Wolfgang Wahlster, mesterséges intelligenciával foglalkozó német professzor.
A termelés és a logisztika őrületes változások előtt áll. A tárgyak internetével dolgozó cégeknél a jövőben maguk az árucikkek fogják megmondani, hogyan kell őket feldolgozni.
Érzékelők mindenhol
Az első lépéseket, amelyek első ránézésre banálisnak tűnhetnek, már megtették. Egy csokiautomata jelzi, ha valamelyik csoki hamarosan elfogy, és önállóan utánrendel. Van olyan másológép, amely időben észreveszi, ha a színpatron hamarosan kifogy, és utánpótlást rendel.
A legnagyobb előrelépések az egészségügy területén várhatók. „Az úgynevezett „Lab On Chip”-technikával szenzorok küldenek információkat egy központi megfigyelő állomásra vagy a felelős orvosnak a szív működéséről, a vér paramétereiről, a test hőmérsékletéről” – mondja az amerikai Cisco-hálózat egyik specialistája. Egy öregedő társadalomban nagy érdeklődés várható ezekkel a szolgáltatásokkal. kapcsolatban. „ A szőnyegeket a jövőben olyan szenzorokkal fogjuk ellátni, amelyek automatikusan jelentik, ha egy ember elesett és nem tud felállni. Ezeknek az érzékelőknek azonban azt is tudni kell, ha egy kutya fekszik ott és nem egy ember” – mondja Walster.
A gépek is emlékeznek
A német autók már régóta tudnak egymással kommunikálni. Van olyan BMW, amelynek a szenzorai megállapítják, hogy az úttest jeges, és teljesen automatikusan figyelmeztetést küldenek annak az autónak, amely akár egy kilométerrel mögötte halad. „Már 120 hasonló figyelmeztetést fejlesztettünk ki, hogy az autók egymás közt értekezni tudjanak. Frankfurtban nemrégiben volt egy tesztelés, a BMW, a Mercedes, a VW, az Opel és a Ford gyártóinak részvételével. „Úgy számolok, hogy ezek az alkalmazások 2-3 éven belül készek lesznek a sorozatgyártásra” – reméli Wahlster.
Még ennél is érdekesebbnek tűnik az úgynevezett digitális termékemlékezet, amely hasonló a repülők feketedobozához. „A jövőben a termékek el tudják majd mesélni az élettörténetüket a gyártástól az újrahasznosításig. Például egy biotermékről le lehet majd olvasni, hogy valóban bioalapanyagokból készült-e. Az autók digitális termékemlékezetéből meg lehet tudni, hogy mikor kapott figyelmeztetést és hogy az eredeti alkatrészekkel működik-e. Ehhez csupán egy okostelefonokba épített alkalmazásra lesz szükség.
Műholdak irányítják a járműveket
Nagy lehetőségek vannak a logisztikában is. A nagy raktárépületekben a jövőben egymással összekötött robotok fogják a termékeket a polcokról elhozni. „Lesz majd egy csapat jármű, amelyek magukat szervezik” – mondja Michael ten Hompel, logisztikaprofesszor. A hatékonyságból származó nyereség minimum tízszázalékos lesz. „Igazán izgalmassá akkor válik a dolog, ha a járművek a raktárcsarnokból már a nagyvárosok üzleteinek ellátásáért futnak ki. A gépek a közlekedési útvonalakat emberi beavatkozás nélkül, egymás közt tárgyalják meg” – várja ten Hompel.
A műholdak a jövőben éjjel is irányíthatják a járműveket, amik az árut a szupermarketekbe szállítják. Egy-egy ilyen „Smart City” energiafelhasználása is fontos. „Hogy áramot takarítsanak meg, a világítás csak akkor kapcsol be, ha valaki tényleg jár az utcán. Ha egy autó közeledik és leparkol, akkor a fény abban az utcában rövid időre felkapcsolódik. Az elektromos autók, amelyek az internettel állandóan össze vannak kötve, csak arra az időre kapcsolják be a fényszóróikat, amikor valóban szükség van arra, hogy az utat megvilágítsák. De akkor az utcai lámpákat nem is kell használni” – mondja Wahlster.
A kínaiak is érdeklődnek
A német high-tech stratégia fő projektje az „Industrie 4.0”, amelynek segítségével a német állam az ország vállalatait a 21. század kihívásaira készíti elő. Céljuk, hogy lépéselőnyre tegyenek szert a gazdasági életben. A német technika iránt a kínaiak is érdeklődnek, hogy a megavárosaik ne fulladjanak bele a közlekedési káoszba.
Az amerikaiak is masszívan invesztálnak a tárgyak internetébe. „Németország előnye maximum egy év. Most kell az igazán izgalmas termékeket kifejleszteni, hogy elől is maradjunk” – figyelmeztet ten Hompel. „Németország nem játszhatja el kutatásban megszerzett előnyét, csak azért, mert nem sikerül a gyakorlatba átültetni a projektet. A német vállalatok tudják, hogy ha nem fektetnek be a tárgyak internetébe, akkor nehéz lesz a jövőben talpon maradni. A piac ugyan még kicsi, de sebesen növekszik.
„Számításaink szerint 2015-ig 300 millió gép lesz egymással összekötve. A piaci forgalom akkorra már 40 milliárd euró fölé fog nőni” – várja Geldmacher, a német Vodafon vezetője. Ennek az összegnek a nagy részét, majdnem 20 milliárd eurót az applikációk és a szolgáltatások fogják adni. A telekommunikációs vállalatok is többmilliárdos bevételben reménykednek. „Ez az üzletág pillanatnyilag szerényebben részesedik az összforgalomból, de évi 50-100%-os növekedést várunk” – mondja Geldmacher.
| Ipari forradalmak |
|
Általában három ipari forradalomról beszélünk, amelyek átalakították a gazdasági életet és ezzel a világot is. Az ipari forradalmat az jellemzi, hogy egy időszakban felgyorsulnak a technológiai, gazdasági és szociális változások. Úttörő találmányok és teljesen új gazdasági ágak jönnek létre, a munkaerőpiac alapjaiban változik meg. A régi munkaformák és munkahelyek fölöslegessé válnak. Az első ipari forradalom 1769-ben kezdődött, amikor James Watt a gőzgépet ipari felhasználásra is alkalmassá tette. Ennek következtében a víz és szélenergia háttérbe szorult. A gőzmeghajtású szövőgépek kétszázszor jobban teljesítettek, mint a kézi szövők. Így az emberi munka forradalmian megváltozott, ami a családok szerkezetét és a gondolkodást is tartósan átalakította. A második ipari forradalmat az elektromosság felfedezése indította el. 1877-ben Thomas Alva Edison feltalálta a gramofont, 1879-ben felgyulladt az első villanykörte, éledezett a vegyipar, a motorok működéséhez kőolajat használtak. Ezek a fejlesztések a 20. század elejéig tartósan megváltoztatták az életet. A harmadik ipari forradalom a számítógép feltalálásával kezdődött. 1971-ben jelent meg a piacon az első mikroprocesszor és vele együtt az első „mikrocomputer”. A számítógépek 2005-re valóban az egész világon napi használati eszközzé váltak A negyedik ipari forradalom az úgynevezett inspirációs korszak: egy olyan világgal vagyunk összekötve, amelyet nem látunk. Aki megérti az összefüggést az inspiráció, innováció és iparosítás közt, az felkészült a jövőre. |
