Ha az elképzelések a jelenlegi formájukban megvalósulnak, az hasonló csapást jelent majd, mint a kilencvenes évek elején a vagyonnevesítés, a kárpótlás és a szövetkezetek szétverése, amelyek hatására 40 százalékkal visszaesett az élelmiszer-termelés. Mivel most a mezőgazdasági termelés felét adó társas vállalkozások kárára helyzetbe hoznák a magángazdálkodókat, a visszaesés a két évtizeddel ezelőttinél kisebb, 10-20 százalékos lehet – mondta el a lapnak a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetségének főtitkára.
A mezőgazdasági társas vállalkozások százezer munkavállalót foglalkoztatnak, a törvény végrehajtásának tempójától függően egy-két év alatt azonban minden második ember az utcára kerülhet. Az agrárcégek a költségvetésnek most évente mintegy 100-150 milliárd forintot fizetnek be különböző adók és járulékok formájában, míg a családi gazdaságok 20-30 milliárdot.
A MOSZ számításai szerint, ha a jogszabály hatására megfeleződik a társas vállalkozók száma, és helyükre a magánosok lépnek, az legalább 50 milliárdos bevételkiesést okoz. Az élelmiszer-termelésben a szürke gazdaság részesedését most 30 százalékra becsülik, az új földtörvény vitaanyagában szereplő, a földadó kiterjesztéséről szóló elképzelés ezt 40 százalékra növelheti. Mindezek következményeként a gazdaság teljesítménye (GDP) akár egy százalékponttal is visszaeshet – véli a MOSZ főtitkára.
