Gazdaság

A bérbeadók egyelőre megússzák a pluszköltséget

Úgy volt, hogy idén január elsejétől lesz kötelező a bérbeadóknak bemutatni a lakás energetikai tanúsítványát. Ezt most elnapolták. Az értékesítésnél viszont kell a tanúsítvány.

A lakást, házat bérbeadóknak mégsem idén januártól, hanem csak a 2015. december 31-e után kötött szerződéseknél kell mellékelniük az energetikai tanúsítványt. A tanúsítványban a háztartási gépeknél már ismert kategóriák szerint (A+-tól I-ig) jelölik az ingatlan minőségét. A határidő kitolásáról egy május végi kormányrendeletben döntöttek. Nem változott viszont az a szabály, hogy a lakások, ingatlanok eladásánál (ellenérték fejében történő átruházásnál) az idei évtől kötelező az energetikai tanúsítvány átadása a vevőnek, és erről nyilatkoztatni is kell a vevőt.

Nem minden eladásnál kötelező

Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia, a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül. Nem kell viszont tanúsítványt készíteni a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén. Akkor sem kötelező a dokumentum, ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt. Mentesülnek a kötelezettség alól azok a természetes személyek is, akik a nem tudnak eleget tenni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni.

Ezen kívül vannak még olyan ingatlanok is, amelyekre nem kötelező a tanúsítvány. A kisebb lakások, ingatlanok tulajdonosai például megúszhatják a plusz költséget, mert az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületekre nem előírás a papír megléte.

Ezen kívül az évente 4 hónapnál rövidebb használatra, vagy a legfeljebb 2 évi használatra tervezett, illetve a hitéleti rendeltetésű épületekre sem kell megcsináltatni a tanúsítást. Nem vonatkozik a kötelezettség a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre sem.

Megússzák a tanúsíttatást a többi között a mezőgazdasági rendeltetésű épületek, műhelyek és a sátorszerkezetek is. Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell annak rögzítését, hogy a jogszabály alapján kötelező-e az épületre a tanúsítványt elkészíttetni.

A tulajdoni bejegyzéshez még nem kell

Felmerült, hogy esetleg az új tulajdonos bejegyzésének is feltétele lenne a tanúsítvány megléte. A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban azt írta megkeresésünkre, hogy – véleményük szerint – az ingatlan-nyilvántartást továbbra sem érinti az új szabály. Mégpedig azért nem, mivel a földhivataloknak a szerződés tartalmát ebből a szempontból nem kell vizsgálniuk, a tanúsítvány megléte nem érvényességi feltétel. Így a felelősség ebben a kérdésben az okiratot készítő ügyvédet terheli – tették hozzá.

A földhivatalok ettől függetlenül az elkészített és hozzájuk „önkéntesen” benyújtott tanúsítványokat befogadják, külön nyilvántartásba veszik  és elhelyezik az irattárban. Ennek abból a szempontból lehet jelentősége, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló EU irányelv szerint 2013-tól a tagállamoknak szankciót (bírságot) kell bevezetniük azokra, akik nem szerzik be a tanúsítványt. Az év végéig tehát nincs szankció.

A tanúsítás költsége legalább 60 ezer forint lehet egy átlagos ingatlannál. A tanúsítvány 10 évig érvényes.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik