Az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból 495 millió eurót fagyasztanak be 2013. január 1-től, de csak abban az esetben, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere Brüsszelben közölte, hogy a büntető intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket.
Az előző napokban még olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére. Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg.
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa azt mondta, hogy a döntés ösztönözheti Magyarországot, hogy fenntartható gazdaságpolitikát folytasson.
Matolcsy György szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született Brüsszelben, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek értekezletén a Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezésekről. “Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett” – fogalmazott Matolcsy György. Hozzátette: az ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is. Úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért.
Az Európai Bizottság (EB) a múlt héten javasolta, hogy 2013-tól fagyasszák be a Magyarországot megillető kohéziós, felzárkózatási támogatás egy részét, mert az ország nem teljesítette maradéktalanul a túlzott mértékű deficit lefaragására tett korábbi vállalását.
Az EB friss növekedési előrejelzéseinek fényében az idén és jövőre is 3 százalékos vagy annál nagyobb hiányra számít Magyarországon, még a kormány által legutóbb bejelentett intézkedésekkel együtt is. Magyarország ellen 2004 júliusa óta folyik túlzottdeficit-eljárás.
Brüsszeli források szerint az elvárások között szerepel, hogy a kormány idén hozza a 2,5 százalékos hiánycélt, míg 2013-ban jóval a 3 százalékos határon belül tartsa a hiányt. Orbán Viktor a múlt héten levélben közölte az Európai Bizottság elnökével, hogy a kormány elkötelezett az uniós elvárások teljesítése iránt.
A miniszterelnök a hónap elején azt mondta a közrádióban, hogy a pénzügyminiszterek döntése szinte kódolt, de „2013 januárjától Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni”.
A pénzügyminiszteri tanács már 2009-ben tett ajánlásokat Magyarországnak, ám januári tájékoztatásuk szerint ezeknek az ország nem tett eleget. A legfrissebb növekedési előrejelzések és a magyar intézkedések hatására az EB némileg borúlátó a 2012-es, 2013-as költségvetést illetően. A Bizottság előrejelzése szerint 2012-re -0,1 százalékos, recesszió közeli, 2013-ban pedig 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számolhatunk.
Az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője, Szűcs Tamás tegnap azt mondta: a kohéziós alapokkal kapcsolatos eljárásnak az a lényege, hogy ösztönözzék Magyarországot a gazdasági egyensúly pályára állítására, nem pedig az, hogy megbüntessék.
Magyarországnak elkerülhetetlenül meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek leszorítják a költségvetési hiányt - jelentette ki az LMP frakcióvezetője. Jávor Benedek úgy fogalmazott, hogy az Ecofin súlyos döntés hozott, ami annak a jele, hogy az unió nem hisz a kormány ígérgetéseinek, hanem kézzelfogható és hatékony cselekvést vár el. Az LMP is azt várja: a kabinet olyan lépéseket tegyen, amelyik mentesíti Magyarországot a döntés következményei alól, mert ez az ország érdeke is – hangzott el.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint az Európai Unió pénzügyminisztereinek keddi döntésével “egy újabb zsarolásnak lehetünk a szemtanúi”. Gyöngyösi Márton úgy látja, egyre többen vannak, akik azt gondolják, Magyarország és Brüsszel mai, illetve Magyarország és Moszkva korábbi viszonya között csak az a különbség, hogy Brüsszelben jelenleg két tucat meg nem választott ember hoz döntést a tagállamok ügyében, nem pedig tizenöt, mint egykor a Szovjetunióban. A képviselő hozzátette, pártja szerint Orbán Viktor miniszterelnök azt fogja bebizonyítani az EU-nak, hogy brutális megszorítások árán is teljesíti a közösség diktátumait. A Jobbik továbbra is azt javasolja, a kormány gondolja át az ország EU-tagságát.
A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselői minden olyan javaslatot meg fognak szavazni, amelyek a visszatérést jelentik a “józan ész politikájához” – mondta az uniós országok pénzügyminisztereinek keddi döntésére reagálva Eörsi Mátyás. A párt országos tanácsának tagja hozzátette, hogy ha ez nem történik meg, akkor a DK az Orbán-kormány legelszántabb ellenfele lesz. Arra a kérdésre, hogy a túlzottdeficit-eljárás 2004-ben indult, azt felelte, hogy az valóban régóta zajlik és más országok ellen is folyik, de a magyar kormány az, amelyik “a legjobban elvesztette a hitelét az Európai Unió előtt” és ennek az eredménye ez a döntés.
