Az IMF/EU megállapodás védőhálót jelent, erősíti a gazdaságpolitika hitelességét, és ezzel segítséget nyújt az államadósság csökkentéséhez – hangsúlyozta Simor András jegybankelnök a Napi Gazdaság Makropálya elnevezésű konferenciáján Budapesten.
Kifejtette: bár az elmúlt évben jelentős volt az alkalmazkodás a magyar gazdaságban, a bizalomhiány, a gyenge forint és a magas adósság miatt azonban sokkal nagyobb, növekedési áldozatokkal járó mérlegalkalmazkodásra van szükség. A bizalomhiány miatt ugyanis az erőfeszítések ellenére az adósság újratermelődik és a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódhat.
A jegybanknak elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül kell megkísérelnie a növekedési áldozatok csökkentését, az alkalmazkodási pálya simítását – mondta, de hozzátette, hogy az MNB lehetőségei korlátozottak. Az MNB nem tudja átvenni a piacok helyét, az átmeneti piaci zavarok kezelésében és építésében lehet szerepe, amelyet a nem szokványos, a szerdán bejelentett eszközök alkalmazásával ér el.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a konferencián bejelentette, hogy 4 milliárd euró külső forrás bevonását tervezi a kormány, mert amíg a magyar államháztartás nettó finanszírozási igénye alacsony 2012-ben, addig a bruttó finanszírozási igénye magas.
Az államháztartás folyó finanszírozási igénye historikusan is egyik legalacsonyabb 2012-ben, a prognózis szerint 674 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka – közölte a helyettes államtitkár. Nátrán Roland elmondta azt is, hogy a forintban számított bruttó finanszírozási igény 2538 milliárd forint, míg a devizafinanszírozási igény 4,7 milliárd euró.
Magyarország idén 4 milliárd euró összegű devizakötvényt kíván kibocsátani a nemzetközi pénzpiacon – jelezte az NGM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy ennek legkedvezőbb időpontja az EU-IMF megállapodás eredményes lezárását követően érkezhet el.
Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci finanszírozása biztosított. “Nem látunk olyan folyamatot, amely a napi, heti finanszírozást veszélyeztetné” – mondta, de hozzátette, hogy a tőkepiaci bizalomhiány olyan faktor, amellyel foglalkozni kell. A bizalomhiány az eurózóna adósságválságából, a perifériás országok helyzetéből és a magyar pénzügypolitikai helyzet sebezhetőségéből adódik.
