Nem meglepő, hogy az Európai Bizottság nem szüntette meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, a bizottság az egyszeri tételek nélküli államháztartási hiányt szokta nézni, ez már más országoknál is kiderült – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens .
Pogátsa szerint azonban valószínűtlen, hogy az eljárás folytatása szankciókhoz, az uniós pénzcsapok elzárásához vezetne – bár erre elvben lehetőség van. Aki mégis ilyet állít, az nem ismeri az uniós bürokráciát. Ezekben a szervezetekben soha nem születnek olyan döntések, amelyeknél később felmerülhet, hogy a döntéshozó túlterjeszkedett a hatáskörén – magyarázta a közgazda.
Igaz, hogy Magyarországon voltak olyan intézkedések, amelyek kivívták nagy uniós tagországok erős ellenszenvét, ám ezek a politikai motívumok nem szűrödnek be, nem módosítják az uniós szervezetek munkafolyamatait.
Pogátsa szerint a hazai felfokozott hangulatban születtek ugyan olyan újságcikkek, amelyek Magyarország elleni szankciókat vetítettek előre, ám ezek a cikkek nem tényeken alapultak, s hangulatkeltésen kívül semmi egyébre nem voltak jók.
Pogátsa szavait látszik alátámasztani a piac értékítélete is, az eljárás folytatásának hírére ugyanis gyengült a forint, de nem jelentősen, majd újra erősödni kezdett.
A hír megjelentése után mintegy fél százalékot gyengült a forint, majd némileg visszakorrigált – mondta lapunknak Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. A piac egyelőre nem árazza, hogy az unió szankciókat léptetne életbe Magyarország ellen – tette hozzá.
Ettől eltérő interpretációk is lehetségesek, ezekről olvashat a másik anyagunkban.
