Magyarország 2010 áprilisától kockázati szempontból fokozatosan elszakadt a régió többi államától, s, bár a magyar gazdaságban – elsősorban a vállalati szférában – óriási alkalmazkodási folyamat ment végbe a 2008-as válságot követően, a kockázati felárakban ez nem mutatkozik meg – emelte ki Simor András, az MNB elnöke bevezető előadásában. Ennek a jegybank elnöke szerint a számottevő devizaadósság mellett az alapvető oka a befektetői bizalom hiánya a gazdaságpolitika irányait illetően.
Ebben a helyzetben az MNB feladata, hogy kiszámítható és következetes monetáris politikát folytasson. Az ezen a héten bekövetkezett kamatemelésre ennek érdekében volt szükség, amely időt ad a kormánynak arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a bizalom visszaállítására, és megkösse a szükséges megállapodásokat a nemzetközi szervezetekkel.
Vissza kell vonni a befektetőket elriasztó intézkedéseket
Kedvezőtlen regionális megítélésünkre hívta fel a figyelmet az összejövetelen Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos munkatársa: a végtörlesztés és a banki különadók aláásták a befektetők bizalmát, amely eredményeként a forráskivonás folytatódik. Ez pedig a gazdaság zsugorodását, recessziót eredményezhet.
A szakember szerint a bizalom helyreállításához szükséges lépések között elengedhetetlen lenne az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogosítványainak helyreállítása, illetve az MNB monetáris tanácsa tagjai függetlenségének biztosítására. Várhegyi Éva hangsúlyozta, hogy vissza kell vonni a befektetőket elriasztó intézkedéseket (az ágazati különadókat, plázastopot, végtörlesztést), s meg kell állapodni az IMF-el.
A piac rosszabb az IMF-nél
Határozott kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról Bod Péter Ákos: öt év alatt sem sikerül ledolgozni a 2009-es visszaesést. A közgazdás jelezte: nem az a baj, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem szokványos, a válságidőszakokban ugyanis jellemzően nem tankönyvszerű lépésekre kényszerülnek az államok, hanem az, hogy ötletszerű és kiszámíthatatlan. Kritikát pedig elsősorban nem a hirtelen döntések, hanem azok eredménytelen volta miatt fogalmazott meg a szakember.
Súlyos hibaként róta fel a kormánynak Bod Péter Ákos azt is, ahogy az IMF-et kezelte. Mint mondta: nem vették figyelembe, hogy a piac a Nemzetközi Valutaalapnál is kevesebb mutatót figyel, ami a szokásosnál is „ortodoxabb” gazdaságpolitikát követel.
Kiigazítás negyedszer
Akar László, a GKI alelnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta a mostani a negyedik nagy megszorítási csomag. Ezek mindegyike a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő mértékben kívánta a költségvetés egyenlegét javítani. A szakember szerint a kormány helyesen mérte fel, hogy 3 százalék alatti hiány szükséges, ám – míg a Széll Kálmán terv meghirdetésekor még strukturális átalakítások révén kívánták ezt elérni – ma ezt csak nyomokban lehet megtalálni.
Még kevéssé világos mi lesz 2013-tól. Akar László szerint ahhoz, hogy a 2013-as hiány is 3 százalék alatt maradjon vissza kellene térni a kétkulcsos személyi jövedelemadóhoz, illetve szükségessé válhat vagyonadók bevezetése.
