Erőteljesen erősödött tegnap a forint arra a bejelentésre, hogy a kormány megkezdi a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. Arról, hogy pontosan milyen típusú megállapodásokra törekszik a magyar fél, egyelőre nem sokat lehet tudni. Sőt, miután gyorsan kiderült, hogy a lépésről sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az IMF nem tudott még akkor, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium a témáról a közleményét kiadta, komoly kétségek merültek fel a piaci szereplőkben mind a kormány szándékait, mind a konkrét elképzeléseket illetően.
A Bloomberg által ma megkérdezett elemzők például olyan véleményeknek is hangot adtak, amelyek szerint a magyar kormány valójában nem is akar az IMF-fel megállapodni. Törökországhoz hasonló utat választ, amely mintegy másfél évig tárgyalt a nemzetközi intézménnyel miután bejelentette azt, hogy nem kér a szervezet segítségéből.
A történet – különösen a kormány korábbi kommunikációja alapján – nagyon is hihető, s úgy tűnik a piacok számára egyelőre ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A forint ugyanis ismét visszatért a leminősítési várakozások által kijelölt pályára: az árfolyam az euróval szemben (amely tegnap 306 forint alatt is megfordult) a péntek délelőttöt 311-309 forint között ingadozva töltötte. A frank jegyzése a tegnapi 246 forintos mélypont után 249-251 forint között mozgott ebben az időben. A dollár egységéért pedig 227,8-230,5 forintot adtak a bankközi piacon, ahol tegnap majd 226 forintig esett az árfolyam.
Hasonlóképp kivárás mutatkozik a hazai részvénypiacon is. Miközben a főbb európai indexek fél százalék alatti csökkenést mutatnak az előző napi záráshoz képest, a Budapesti Értéktőzsde indexe a délelőtt végéhez közeledve 1,3 százalékos mínuszban állt. Az OTP pedig, amely reggel a várakozásoknál lényegesen jobb harmadik negyedévről számolt be gyorsjelentésében, 1,4 százalékkal csökkent 3052 forinton járt ebben az időben.
