Bombaként robbant vállalkozói körökben a hír, hogy egy kormánypárti módosító újabb terhet rakna a cégekre, a közösségi közlekedési adót. A kisadó fő célja a helyi közlekedés támogatása. Az elképzelés különös pikantériája, hogy az a kormányzat, amely korábban azzal dicsekedett, hogy eltörli a kisadókat – egyszerre 10-et törölt el az egyszerűsítés nevében -, mostanában egyre-másra jelenti be furábbnál furább pici, új adónemeket. A chipsadó és baleseti adó után jelenleg épp a közlekedési adó fűti a kedélyeket.
A közösségi közlekedési adót fizetők köre az iparűzési adóéval lenne azonos, a fővárosi vállalkozások egy, a vidékiek fél százalékos kulccsal adóznának majd, ami igen jelentős teher – mondta lapunknak Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere, adóüzletág-vezetője. Az adót az állami adóhatóság szedné be.
Minthogy az iparűzési adóból mintegy évi 500 milliárdos forintos bevétel van, vélhetően ebből az adófajtából 150-200 milliárdos bevétel is származhatna.
Ami persze lehet ennél jóval kevesebb is, a cégek levonhatnák az új adóból annak költségét, amelyet a dolgozói helyi bérletének megvásárlására fordítanak. Így joggal feltételezhető, hogy a vállalkozások tömegesen adnak majd juttatásul a dolgozóiknak helyi bérletet inkább, minthogy az adóként befizessék. Ezt azonban aligha tehetik meg a cégek, amelyek olyan településeken működnek, ahol nem is értelmezhető a helyi tömegközlekedés.
A fővárosi cégek azonban – ha a kormány szabályozása majd megengedi – akár a 300 ezer forint alatti „majdnem kötelező” béremelést is letudhatják a bérletjuttatással. Az új munka törvénykönyvének végleges tervezete tartalmazza, hogy a kormány határozhatja meg, hogy számíthatók bele a béren kívüli juttatások a kormány által elvárt béremelésbe. Tehát csak a kormány akaratán múlik majd, vajon elfogadható-e béremelésnek az, hogy a cég kifizeti a dolgozója helyi bérletét.
Akadnak még ezen túl is homályos területek a javaslat körül. A kormánypárti módosítóból hiányzik egy sor olyan részletszabály, amelyek nélkül a jogszabályt nehéz lesz a gyakorlatban alkalmazni – hívta föl a figyelmet Hegedüs Sándor. További problémát fog jelenteni az adószakértő szerint – az iparűzési adó törvényben csak hosszú idő után kezelt visszásság -, hogy azon magyar vállalkozások, amelyek fiókteleppel rendelkeznek más országokban ezen tevékenységük utáni adólap után is adófizetésre lesznek kötelezettek.
