Nem az adóhatóságon, hanem a vállalkozókon keresztül nyújtana kompenzációt (támogatást) az állam, hogy ne csökkenjen a kis- és közepes keresetűek nettó bére – erről tárgyaltak, s fognak még tárgyalni a kormány és a munkaadók.
A munkaadók célja, hogy megkapják kompenzációként legalább a 75 százalékát annak a valós költségnövekedésnek, amelyet az adórendszer változása miatt a bér-, járulékköltség növekedése jelent – mondta el lapunknak Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke.
Ha az adótörvény tervezete megvalósul, az drasztikus nettóbér-csökkenést hozhat az alacsony keresetűeknél (amint arról korábban írtunk). Ezt ellensúlyozza valamelyest a tervezett jelentős minimálbér-, és bérminimum-emelés, illetve a „majdnem kötelezővé tett” országos béremelési ajánlás.
A már elfogadott, január elsejétől hatályba lépő törvény szerint a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók kétharmadánál tanácsosos a munkaadóknak megemelni a bért az országos bérajánlás szerint, különben közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, illetve különböző állami támogatásokban nem részesülhet.
Mindez jelentős bér-, és járulékköltség növekedést jelent a cégeknek. Vadász György szerint a vállalkozások tömegei számára kigazdálkodhatatlan mértékű. A terhet egy részét az állam átvállalja majd. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy mekkora részét, erről tárgyalnak még a kormány és a munkaadók – mondta Vadász. Az valószínűnek tűnik, hogy a több százezer egyéni vállalkozó kimarad a kompenzációból, jóllehet a megemelt minimálbér másfélszerese után fizetnek majd egészségügyi járulékot – fűzte hozzá Vadász György.
Kérdés egyelőre, hogy a kormány valóban képes-e kidolgozni olyan elképzelést, hogy „senki ne járjon rosszabbul” az adórendszer változása miatt. Ami annál is inkább nehéz lesz, mert akinek csak annyira emelik meg a bérét, hogy ugyanannyi marad a nettó fizetése, az bizony rosszabbul jár jövőre, hiszen az infláció miatt a bérének vásárlóereje csökken.
Az a fentinél igénytelenebb elvárás, hogy senkinek ne csökkenjen az adórendszer változása miatt a nettó bére, ugyancsak nehezen elérhető, mivel a januárban hatályossá váló törvény nem bünteti, ha „csak” a dolgozók egyharmadánál marad el a béremelés. Ráadásul akadhatnak szép számmal olyan cégek is, amelyek nem szoktak közbeszerzési eljárásokon részt venni, illetve állami pénzekre pályázni, így őket e törvény végső soron nem érinti.
