A Magyar Nemzeti Bank elindítja pénzhamisítás elleni programjának második szakaszát, amelyben anyagilag is támogatja majd azokat a kiskereskedőket, akik hajlandók a legmodernebb bankjegyellenőrzést biztosító UV-AC készülékeket megvenni – mondta Király Júlia, a jegybank alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Kiemelte: Magyarországon jelentős a készpénzforgalom: az országnak a GDP mintegy 1,5 százalékába kerül ez a nagy arányú készpénzhasználat. Aláhúzta: az utóbbi években megemelkedett a nagy címletű bankjegyek hamisítása, ezért az MNB kiemelt feladata, hogy az ezekbe vetett bizalmat megőrizze.
Az MNB alelnöke elmondta: az elmúlt években évi 50-100 millió forint körüli tényleges kára keletkezett az országnak a pénzhamisításokból, a valódi gond azonban a “reputációs kár” lehet, vagyis az, ha az emberek elvesztenék a bizalmukat a bankjegyek valódiságát illetően.
Ferenczi Barnabás, az MNB készpénzlogisztika szakterületének igazgatója kifejtette: a jegybank kiemelt figyelmet fordít a bankjegyhamisítás elleni küzdelemre, valamint a tudatos készpénzhasználatra. Magyarország a pénzhamisítás területén rosszul áll nemzetközi összehasonlításban, egymillió darab valódi bankjegyre több mint 25 hamisított bankjegy esett a 2007-2010 közötti évek átlagában.
Napjainkban a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és az UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló eszközök használata, ezért az MNB 2011-ben programot indított a beszerzések támogatására. A jegybank a pályázatban az UV-A/C-készülékek nettó kiskereskedelmi árának 60 százalékával (készülékenként legfeljebb 20 ezer forinttal) támogatja a programban részt vevő kiskereskedőket. A támogatásra fordítható teljes összeg 50 millió forint.
