Az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány – áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében.
A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések a testület szerint.
Az MKKT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az ezermilliárd forintot. A különbség kiszámításánál nem vették figyelembe az adórendszer esetlegesen bekövetkező, de törvényjavaslatként még nem megfogalmazott változásait – jegyzik meg.
A magán-nyugdíjpénztári portfólióban található, nem állampapír típusú eszközök értékesítésével a következő években a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása – és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása – nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot – fogalmaznak.
