Andor szerint az uniós szabályok sérülése esetén az EB közbelépne, de ez most nem tűnik indokoltnak.
A nyugdíjrendszer a bizalomra épül, ezért fontos keresni a konszenzust – jelentette ki a biztos. Hozzátette: a bizalomvesztésnek sokféle szövődménye lehet: megdrágíthatja az ország külső finanszírozását, emelkedhet a kamatszint, instabilabbá válhat a valuta, elmaradhatnak a beruházások.
A nyugdíjreformból fakadó, részben egyszeri bevételekkel a költségvetési deficit látványosan csökkenthető, de nem biztos, hogy az EB ezt “méltányolható”, fenntartható deficitcsökkentésnek tekinti.
Ha az állam a nyugdíjcélra félrerakott megtakarításokat folyó kiadásokra költi, annak pillanatnyilag majdnem mindenki örülhet, mint amikor egy vidám társaság csapra ver egy hordó évekig érlelt bort. Csak aztán jön a kijózanodás, és évekkel később kiderül, hogy szükség lehet a nyugdíjrendszer szigorítására – vezeti le a folyamatot a munkaügyi biztos.
Andor László következtetése: jobb a nyugdíj-megtakarítások megcsapolását elkerülni, de legalábbis a folyó kiadásokra költéstől tartózkodni, és inkább a strukturális reformokra összpontosítani.
