Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosztva a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjon a nyugdíjrendszer – vonta le a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya alapján a tanulságot a Stabilitás Pénztárszövetség közleménye szerint Juhász Istvánné, a szervezet főtitkára.
A szövetség közleménye szerint nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz-e ennek a feladatnak megfelelni.
A tanulmány megállapítja, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban.
A TÁRKI tanulmányában idézi a 2010. évi költségvetést, amely szerint a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. Ebből jelenleg 360 milliárdot “lefed” a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére.
A magán- nyugdíjpénztári vagyon – 3047 milliárd forint – teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni.
A tb hiánya azonban a tanulmány szerint várhatóan növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben a járulékfizető népesség nem nő érdemben.
A nyugdíjrendszer “államosításáról” bővebben ide kattintva olvashat.
