A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Európai Kereskedelem Napja alkalmából elmondta, hogy számításuk szerint jövőre az adójogszabályok változása és a 3 százalékos gazdasági növekedés hatására növekedni fog a kereslet, amely a kereskedelem forgalmában is megjelenik majd.
Horváth Endre beszédében kiemelte: a kereskedelmi láncokra kivetett különadó átmeneti intézkedés, 3 évre szól, és hozzájárul a stabilitáshoz, az államháztartási egyensúlyának javításához.
Rainhardt von Leoprechting, az EuroCommerce elnöke elmondta, hogy szervezetük révén biztosított az európai szintű képviselet a kereskedelem számára. Utalt arra, hogy az EU-ban a kereskedelem jelentős szektor, minden hetedik munkahely kereskedelmi jellegű. Szerinte a Magyarországon bevezetett különadó a kereskedelmi láncokra diszkriminatív a külföldi cégekkel szemben, és alkotmányosan is aggályos lehet.
Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint az elmúlt öt évben a kereskedelemi ágazat 1500 milliárd forintot ruházott be a magyar gazdaságban, és a kereskedelemben kialakult erős verseny is hozzájárult az infláció alacsony szinten tartásához.
Magyarországon a kereskedelmi szektor tavaly 140 milliárd forint nyereséget ért el úgy, hogy a nagykereskedelem 170 milliárd forint nyereséget, a kiskereskedelem 30 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és a nyereségteremeléstől függetlenül kell fizetni a különadót.
Az Európai Kereskedelem Napjára kiadott tájékoztató szerint az Európai Unió országaiban a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a 30 milliót, a tagországok GDP-jének 11 százalékát a kereskedelmi szektor adja. Magyarország a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja az 550 ezret, amelynek 55 százalékát nők adják.
