Thomas Mirow erről az AP hírügynökségnek beszélt egy, az osztrák pénzügyminisztérium által szervezett bécsi konferencián.
A Reuters Insider TV-nek pedig azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak helyre kell állítania a bizalmat a nemzetközi befektetőkkel, és meg kell szüntetnie a devizában történő hitelezést, amely kiszolgáltatottá tette a gazdaságot az árfolyam-ingadozásoknak.
Magyarország idegenkedése a tárgyalások folytatásától a Nemzetközi Valutaalappal, egyes politikusok által az ország eladósodottságának mértékéről tett negatív kijelentések, valamint a jegybank vezetése és a kormány között kialakult feszült viszony tartózkodásra, óvatosságra késztetik a nemzetközi befektetői közösséget – mondta Thomas Mirow a Reuters Insidernek. Hozzátette, hogy „Magyarországnak a bizalom helyreállítása válna leginkább javára és ez tudná támogatni a forint árfolyamát is.”
Magyarországot különösen érzékenyen érintette a globális gazdasági válság a lakosság és a vállalatok által felvett nagyösszegű euró és svájci frank hitelek miatt és ezt a problémát ismét a felszínre hozta a svájci frank elmúlt napokban elért árfolyam rekordja.
„Ki kell vezetni a külföldi devizákban nyújtott hiteleket és a forint hitelekre kell áthelyezni a súlypontot” – mondta Thomas Mirow. Az EBRD általában is aggodalommal figyeli működési területén, a feltörekvő európai térségekben elterjed gyakorlatot a külföldi devizákban történő hitelnyújtásra.
„Az árfolyam-ingadozásokkal szemben fedezettel (hedge) nem rendelkező hitelfelvevőknek külföldi devizákban nyújtott hitelek az egyensúlytalanságokat súlyosbító ördögi kört indítottak be a térségben” – fejtette ki Thomas Mirow a konferencián elhangzott beszédének írásos kivonatában. “A gyakorlat komoly rendszerkockázatnak bizonyult, amit most, a fellendülés fokozatos beindulásával párhuzamosan mindenképpen kezelni kell.”
Az Associated Press (AP) hírügynökségnek a konferencia szünetében adott interjúban Thomas Mirow kifejtette, hogy a globális pénzügyi válságot követően folyamatos felügyeleti éberségre van szükség a gazdasági növekedés biztosításához Kelet Európában. A helyzet konszolidálódott ugyan, de régió még nem zökkent vissza a rendes kerékvágásba és messze van a válság előtti teljesítményétől.
„Igen, a nehezén valószínűleg már túl vagyunk, de azért jobb, ha odafigyelünk” – mondta az EBRD igazgatója az AP hírügynökségnek. „Egyes országok nyilvánvalóan komoly nehézségekkel küszködnek még most is, különösen Délkelet-Európában.”
Thomas Mirow szerint egyes esetekben indokolt lehet a bankokra kivetett különadó, de ilyen esetekben közös, összehangolt fellépésre lenne szükség és a kivetett adónak nem lenne szabad csökkentenie a bank tőkéjét.
„Az adóztatás nem kezdheti ki a bankok tőkéjét olyan időkben, amikor a nemzetközi szabályozási reform célja éppen a tőke növelése a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása érdekében. A tőke csökkentése olyan időben fogja vissza a bankok hitelnyújtási képességét, amikor a gazdasági fellendülés finanszírozásához a hitelnyújtás fokozására lenne szükség” – mondta a Reuters Insider tévécsatornának.
Thomas Mirow rámutatott, hogy a Bázel III szabályrendszer szabad teret ad bizonyos regionális szintű intézkedéseknek, beleértve egyes korlátozásokat, illetve különadókat is.
„Ilyen helyzetben különösen fontos a regionális és nemzeti szintű intézkedések egyeztetése annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek ne tudjanak kibújni a rendelkezések alól, illetve a bankszektor mindenhol egységes működési feltételekkel találja magát szemben.” – mondta Thomas Mirow a Reuters Insider televízió csatornának.
