A londoni gazdasági napilap előző nap közölte azt a magas rangú kormányforrásokból származó értesülését, hogy a német és a francia kormány új, nagy jelentőségű kezdeményezéseket tervez az euróövezeten belüli gazdasági együttműködés és ellenőrzés erősítésére, és ennek egyik eleme lenne az “Európai Valutaalap” (EMF) létrehozása a bajba került euróövezeti tagállamok pénzügyi megsegítésére.
A Financial Times keddi száma azonban idéz egy sajtóbeszélgetést, amelyen Angela Merkel német kancellár kijelentette: e szervezet életre hívásához teljes körű tárgyalásokat kell tartani mind a 27 EU-tagállam részvételével. A lap szerint Merkel kijelentette azt is, hogy szerződésmódosítás nélkül nem hozható létre egy ilyen alap.
A Financial Times szerint mindazonáltal bármilyen új EU-szintű szerződés azzal a kockázattal járna, hogy óriási mértékben megosztóvá válik, különösen ilyen rövid idővel a Lisszaboni Szerződés “elhúzódó és fájdalmas” ratifikálási folyamata után.
A londoni gazdasági napilap idézete szerint azonban a német kancellár kijelentette: helytelen lenne visszariadni a szükséges szerződésmódosítástól, mivel “azt szeretnénk, hogy problémáinkat a jövőben az IMF nélkül is képesek legyünk megoldani”.
Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat is. A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az EU-illetékesek “elborzadnak” attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez “megalázó lenne Európa számára … az euró hírneve forog kockán”.
Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.
Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus – állt a The Economist írásában.
