Kínai kutatók szerint azonban egy másik elemből, a bórból még a szén-nanocsöveknél is kedvezőbb tulajdonságú tubulusok készíthetők. Számításaik szerint az általuk javasolt szerkezetben szintetizálandó bór-nanocsövek jobb félvezetők, és bizonyos körülmények között alighanem szupravezető tulajdonságokkal is rendelkeznek.
A szén-nanocsövek belső felépítése a fullerénből – a szénatomokból felépülő futball-labda molekulából – vezethető le. Ezekben hatszögletű széngyűrűk alkotják a tubus vázát. És ugyan a periódusos rendszerben a szén mellett elhelyezkedő bórból is sikerült már nanocsöveket előállítani, azok nem bizonyultak sem elég stabilnak, sem igazán hasznosnak – túlzottan fémes tulajdonságúaknak bizonyultak ugyanis. A pekingi Csinghua egyetem vegyészei szerint azonban létezik egy olyan – egyelőre teoretikus – bór nanocső szerkezet, amely minden tekintetben felülmúlja a hasonló szénképződményeket. E javasolt struktúrában szintén hatszögletű bórgyűrűk alkotnák a cső vázát, ám úgy, hogy egyes ilyen gyűrűk központjában egy hetedik bóratom is helyet foglal. A kutatók úgy kalkulálnak, hogy ez a bór keskenyebb csövek formájában félvezetőként viselkedne, így szenzorokban, tranzisztorokban a szénhez hasonlóan alkalmazható, míg tágabb tubusok formájában magas hőmérsékletű szupravezető lenne. A tudósoknak már arról is van elképzelésük, hogyan állítsák elő az egyelőre csupán számítógépeik memóriájában létező óriásmolekulát – ehhez a szén-nanocsövek gyártásában már bevált módszereket kívánják adaptálni.
