Címszószaporítók

Egyedüli forrásként nem fogadja el a Wikipédiát a Magyar Televízió új műveltségi vetélkedőjének, Az örökösnek a szerkesztője. Holló Györgyi, aki már több hasonló műsort is erősített, a kérdésíróknak engedi ugyan, hogy ötletet vegyenek a „szabad lexikonból”, de a már tapasztalt sok pontatlanság miatt más, hitelesebb forrást is megkövetel mellé. „Sokszor nem is az alapadatokkal van a baj, hanem a kis színes sztorikkal, melyeket szívesen kiválasztanak a kérdésírók, viszont nagyon nehezen ellenőrizhetőek” – mondja Holló Györgyi.

A probléma a Wikipédia alapjellegzetességéből fakad: a 2001-ben indult kezdeményezés célja az volt, hogy interneten hozzáférhető, bárki által szerkeszthető tartalmat hozzon létre. Nincs ez másképp a két évvel később startolt magyar változat esetében sem, melynek cikkeibe regisztráció nélkül is bárki beleírhat, sőt, újakat is létrehozhat. A regisztráció sem bonyolult: csak egy felhasználónév és egy jelszó kell hozzá, még az e-mail címet sem kötelező megadni. „A Wikipédia nyitottsága következtében a társadalom teljes metszete megtalál minket: az értelmes szerkesztők mellett ott vannak az unatkozó vandálok, az analfabéták, a politikai aktivisták és a lázadók, akik nem tűrik a szabályokat; emiatt sok kritika ér minket” – állapítja meg a magyar Wikipédia egyik, neve elhallgatását kérő szerkesztője. Mindeközben az angol nyelvű változat az idén januárban bekerült a 10 leglátogatottabb oldal közé az Egyesült Államokban: az online lexikon tavaly decemberben még a 13. helyen állt havi 39 millió egyedi látogatóval, ám a januárban elért majdnem 43 milliós szám már a ranglista 9. helyét jelentette, idén szeptemberben pedig már a nyolcadik, 53 millió látogatóval. A magyar változat tavaly havonta átlagosan 2 ezer szócikkel bővült, forgalma pedig az elmúlt két év alatt több mint hétszeresére nőtt (a manapság jellemző adatokat lásd külön).

Rajz: Dániel András

HIVATKOZÁSOK. A Wikipédia látogatottságának növekedése – mind az angol, mind a magyar verzió esetében – nem kis részben annak köszönhető, hogy a népszerű kereső, a Google találati listáján a vonatkozó szócikk gyakran szerepel az első helyek egyikén. Ez egy öngerjesztő folyamat, merthogy a Google egy olyan bonyolult algoritmussal állítja fel a találati sorrendet, melynek leegyszerűsített lényege: minél többen hivatkoznak egy forrásra, az a forrás annál előkelőbb helyet kap a találatok között. Az angol Wikipédiának a Google oldalairól jövő forgalma például egy év alatt, 2006 és 2007 februárja között 167 százalékkal emelkedett.

Az online lexikon kritikusai szerint az, hogy egy szócikk első az internetes keresőnél, még nem jelenti azt, hogy a legrészletesebb, legmegbízhatóbb forrás is. A Wikipédia adatai például gyakran pontatlanok vagy hibásak. Az amerikai Middlebury Főiskola történelem tanszéke ezért az év elején megtiltotta hallgatóinak, hogy dolgozataikban forrásként erre vagy más hasonló szabad lexikonra hivatkozzanak. Teljesen egyetért ezzel Vágó István, több műveltségi vetélkedő vezetője, a Szkeptikus Társaság tagja, aki egy tavalyi konferencián már kritizálta a közösségi tudástár szerkesztési elveit. „Egy olyan lexikon, amelybe bárki bármikor névtelenül beleírhat, belejavíthat, nem megbízható” – állítja Vágó, aki szerint a Wikipédia akkor lehetne hiteles forrás, ha a cikkek szerzői, a nyomtatott lexikonokhoz hasonlóan, valódi nevüket adnák írásaikhoz, mert így felelősséget is vállalnának azokért. A szóban forgó lexikon szabályzata azonban egyenesen tiltja, hogy a szócikkekben megjelenjen a szerző neve.

Ellenlexikonok

A kritizálók szerte a világon sorra hozzák létre a különböző ellen-Wikipédiákat, amelyek – a szócikkek számából ítélve – egyelőre messze nem olyan sikeresek, mint az eredeti szabad lexikon.

• A Wikipedia társalapítója, miután maga is kétségbe vonta annak megbízhatóságát, tavaly novemberben elindította a Citizendiumot (Figyelő, 2007/17. szám), ahol minden szerzőnek regisztrálnia kell magát, és adminisztrátorok ellenőrzik, hogy valósak-e a megadott adatok. A regisztrációs folyamat, úgy tűnik, elijeszti a felhasználókat, mivel az egy éve működő adatbázisban mindössze 3 ezer cikket találhatunk.

• A Wikipédiát liberális elfogultsággal vádoló amerikaiak tavaly indították el a szabad lexikon konzervatív verzióját, amely immár 18,5 ezer szócikket tud felmutatni. Az „ellenpárjához” kinézetére teljesen hasonlító Conservapedia vallásos-jobboldali megközelítésű anyagokat kínál az olvasóknak. Elfogultságát jól tükrözi az amerikai elnökségre pályázó Hillary Clinton demokrata szenátorról szóló cikk, amelynek szerzői például hosszan taglalják, hogy Mrs. Clinton „klinikai nárcizmusban” szenved, s pszichológiai állapota alkalmatlanná teszi őt az elnökségre.

• A Wikipédia 23,5 ezer szócikket felvonultató paródiája, az Uncyclodedia gyakorlatilag a szabad lexikon egyik legnépszerűbb szócikk-gyűjteményéből, a „Rossz viccek és egyéb törölt zagyvaságok” nevű blokkból nőtt ki. Nem véletlen, hogy az eredeti, angol nyelvű változatot az indulása után nem sokkal bekebelezte az amerikai Wikipédia. Az önmeghatározása szerint „content-free” (tartalommentes) enciklopédiában nem tényeket találunk, hanem humoros, olykor sértő bejegyzéseket. Számos verziója létezik, mint például a francia Désencylopédie, az orosz Abszurdopegyija és a magyar Unciklopédia.

A kritikák egy másik fajtája nem az anonimitást, hanem a témákat érinti. Azon szócikkek ugyanis, amelyek aktuális témákat dolgoznak fel, vitára adhatnak alapot: elég, ha megnézzük a magyar verzióban a Gyurcsány Ferencről szóló írást, amelynek a cikknél sokkal hosszabb a vitalapja. Ez utóbbin követhető, milyen megbeszélések folytak vagy folynak az adott bejegyzéssel kapcsolatban. Jelenleg például Gyurcsánynál arról zajlik a vita, hogy a Zuschlag-ügyet meg kell-e említeni a szócikkben vagy sem.

„A Wikipédián a fél évig létező rockzenekartól egy középvállalatig bármi szócikk lehet; ez nem is igazán lexikon, inkább forráshely, tájékozódási pont, s így nem is konkurenciája a szakértők, tudósok által írt és lektorált Magyar Nagylexikonnak” – mondja Szokolay Zsolt, ez utóbbi projekt elnök-vezérigazgatója.

ÖNKRITIKA. „A kritika azért jogtalan, mert a papíralapú lexikonban is találhatunk hibákat, tévedéseket, s ezeket ráadásul nem is lehet azonnal kijavítani” – mondja Osvát András forgatókönyvíró, aki több mint három éve elkötelezett Wikipédia-szerkesztő. Egyik „kollégája”, Medovarszki Mihály szerint az alapos lábjegyzetekkel, forrással ellátott cikkekben, amelyeken látszik, hogy szerzőik sokat dolgoztak rajtuk, bátran meg lehet bízni. A többi pedig, például egy kutatás során, jó kiindulási alap lehet.

Persze valóban előfordulnak hibák, s vandalizmusra is akad példa (lapok tartalmának eltávolítása, oda nem illő tartalom elhelyezése, saját nézőpont hirdetése politikai vagy vallási témájú szócikkekben és hasonlók), ám ezeket a szerkesztők általában gyorsan kiszűrik. Nem véletlen, hogy akik részt vettek a szeptember végén, Pécsett tartott legutóbbi wikipédiás találkozón, arról beszéltek, hogy még több „értelmes” szerkesztőt kellene toborozni, jó lenne segíteni a jó szándékú kezdőket, s hatásosabban fellépni az oldalt csak lejárató vandálokkal szemben.

A magyar projektnek jelenleg 15 adminisztrátori joggal rendelkező szerkesztője van. Ők például a kezdőlapot is szerkeszthetik, s nekik van módjuk törölni egy-egy szócikket. E lépést valamelyik szerkesztő kezdeményezheti; ha ez megtörténik, akkor szavazásra bocsátják a kérdést (szavazati joguk a két hétnél régebben regisztrált, legalább öt nem törölt szerkesztéssel rendelkező felhasználóknak van). A voksolás során a jelenlegi szabályok szerint indokolni kell a törlési javaslatot. Az utóbbi időkben olyanokat javasoltak törlésre, mint például az M25-ös autópálya (még csak távlati terv), a Zalaegerszegi Torna Egylet 2007-2008-as szezonja (elég, ha a ZTE-blokkban utalnak rá), vagy a Szőke kapitány szócikk.

„Bízni kell abban, hogy egy közösségben az emberi okosság hosszú távon legyőzi az emberi hülyeséget” – fogalmaz Osvát András. Egyébiránt a hazai szerkesztők jelenleg nem készülnek a felhasználók korlátozására, szigorúbb szabályok bevezetésére, amire pedig külföldön már bőven akad példa. A több mint kétmillió cikket tartalmazó amerikai „kiadás” esetében márciustól igazolniuk kell a személyazonosságukat azon szerzőknek, akik azt állítják magukról, hogy valamilyen területen szakképesítéssel rendelkeznek. A németek pedig (a maguk 650 ezer címszavával) novembertől tesztelnek egy rendszert, amelynek célja a hibás bejegyzések számának visszaszorítása. A sokak által vitatott elképzelés szerint a felhasználók megjegyzésekkel láthatnák el a szócikkeket, így jelezve, hogy egy adott tétel szerintük tele van hibával, vagy más okból kifogásolható. A megbízhatatlannak ítélt cikkeket felkért lektorok nézik majd át, s azt követően a felhasználók már egyáltalán nem nyúlhatnak bele ezekbe az anyagokba.

NONPROFIT. „A magyar Wikipédia, a többi társoldalhoz hasonlóan, teljesen non-profit és reklámmentes; ezt az emberek lelkesedésből csinálják” – mondja Gervai Péter informatikus, a magyar Wikipédia alapítója. Az alapító okirat kifejezetten tiltja, hogy valaki hirdetéseket helyezzen el a lapokon. Az oldalak működtetését az amerikai Wikimedia Alapítvány finanszírozza, nagyrészt a szerzők, szerkesztők adományaiból. Bár a magyar aktivisták időnként felvetik, hogy nálunk is hozzák létre az amerikai alapítvány helyi szervezetét, Gervai ezt egyelőre nem tartja reálisnak, mert még hiányoznak a konkrét célok, hogy pontosan mire fordítanák a pénzt.