Két „piros lap” után harmadszorra piros pontokat kapott a magyar kormány a múlt héten Brüsszelben. Az Európai Bizottság ugyanis megállapította: Budapest „jó úton halad, hogy eleget tegyen a pénzügyminiszteri Tanács tavaly októberi ajánlásainak”, amelyek a drámai mértékű államháztartási hiány lefaragására irányultak. Brüsszel fél év elteltével úgy látja, hazánknak jó esélye van arra, hogy az előírt határidőre, azaz 2009-re megfelelő szintre, vagyis a GDP 3 százaléka alá szorítsa le a deficitet. Ezt a megállapítását a bizottság mindenekelőtt a vártnál közel 1 százalékponttal alacsonyabb – 10,1 százalék helyett 9,2 százalékos – tavalyi hiányra, valamint a mindeddig kedvező 2007-es eredményekre és folyamatokra alapozza. Mi több, utóbbiak Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos szerint lehetővé és egyúttal kívánatossá teszik az idei 6,8 százalékos hivatalos hiánycél túlteljesítését, ahogyan arra a magyar kormány április végén Brüsszelben benyújtott teljesítési beszámolója is utalt.
Az Európai Bizottság ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a 2009-es célba érést még több oldalról is veszélyek fenyegetik, ami szükségessé teszi további fontos strukturális reformok kibontását és végrehajtását. Értékelésében a testület rámutat, hogy még mindig nagy eltérés van Brüsszelnek, illetve a magyar kormánynak a 2008-as hiányra vonatkozó előrejelzései között (előbbi 4,9 százalékot, míg a kormány 4,3 százalékot prognosztizál). A különbség egyik oka, hogy az EU csak a már törvénybe iktatott intézkedéseket tudja figyelembe venni a deficit előrejelzésekor, miközben Budapest a már eldöntött kiigazító lépések várható költségvetési hatásaival is számol. Ezen túlmenően azonban a bizottság véleménye szerint a két előrejelzés közötti eltérés „a közszféra béreit és működési kiadásait érintő tervezett befagyasztások teljes végrehajtása körüli bizonytalanságokat is tükrözi”. Almunia és munkatársai ezért úgy vélik, a magyar hatóságoknak további lépéseket kell tenniük, és az Országgyűlésben szeptember 30-án bemutatandó költségvetési tervezetben olyan intézkedéseket kell felvázolni, amelyek a 2008-as hiánycél elérését, sőt, esetleges túlteljesítését is garantálják.
A költségvetés hitelességének helyreállításához kulcsfontosságú az államháztartás intézményi kereteinek megszilárdítása is. Brüsszel kritikusan úgy látja ugyanis, hogy az előrelépés ezen a téren nincs arányban azokkal az ambiciózus tervekkel, amelyeket Budapest a tavaly szeptemberben beterjesztett konvergenciaprogramban bejelentett.
Mint emlékezetes, Magyarországgal szemben még 2004 júliusában indult deficiteljárás a 3 százalékosnál nagyobb államháztartási hiány miatt, és az eljárás mindaddig érvényben marad, amíg hazánk nem szorítja le az előírt szintre a hiányt. A pénzügyminiszteri Tanács a bizottság mostani értékeléséről júliusi ülésén foglal majd állást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
