Szegény britek, látszik, hogy a szigetországban szűkös a közgazdász-felhozatal – gúnyolódott nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik vezető beosztottja azon, hogy az angol társintézmény, a Bank of England monetáris politikáért felelős testületének „csak” 9 tagja van. Ráadásul a kormányzó, a két helyettese, a vezető közgazdász, valamint a piaci műveletek felelőse belső tagok. A négy külsőst pedig a kormányzó nevezi ki, így azok függetlenek a parlamenti erőviszonyok és a politika esetleges befolyásolási szándékaitól.
Bezzeg nálunk olyan nagy a választék, hogy az alapkamatról döntő Monetáris Tanács (MT) jelenleg 13 taggal működik. Ezen akar változtatni Simor András, az MNB nemrég kinevezett elnöke, aki egyik első nyilatkozatában határozottan kiállt a több belülről delegált taggal összeálló, ám a jelenleginél kisebb tanács mellett. Simor közölte, hogy 5-7 tagú testületet látna szívesen az említett 13 – egyébiránt a nyár folyamán, az alelnökök mandátumának lejárta következtében, 11 tagúra apadó – testület helyett.
Felületes szemlélő azt gondolhatná, hogy az új elnök darázsfészekbe nyúlt, amikor úgy döntött, a legnehezebbnek ígérkező feladattal kezdi meg a jegybankban a szükségesnek vélt szervezeti átalakításokat. A felduzzadt létszám ugyanis a Gyurcsány-kormány által módosított jegybanktörvényhez köthető; ez teremtette meg a jogalapot ahhoz, hogy négy új külső tagot nevezzenek ki az MT-be, a kormány és a volt jegybankelnök állóháborújának soros ütközeteként. A Fidesz-kabinet pénzügyminiszteri székéből a jegybankelnöki pozícióba kerülő Járai Zsigmond, s az általa vezetett tanácson keresztül végrehajtott monetáris politika – a forint erősítése – amúgy is örök támadási felületet kínált a szocialistáknak. Ráadásul a kormánypárti érvek szerint Járai a jegybanktörvény egy korábbi módosítása alkalmával „magához vonta” az alelnökök és a tanácstagok jelölési jogát, amit a kormányfő az MT kibővítésével próbált ellensúlyozni.
EGYEZTETETT ÖTLET. A megváltozott idők és viszonyok jele, hogy miután Simor előállt az elképzelésével, Gyurcsány Ferenc együttműködéséről biztosította őt. Elemzők először arra gondoltak, hogy a kormányfő ugyan demonstratívan az új bankelnök mellé áll, ám valójában a „nem eszik olyan forrón a kását” elv érvényesül majd. Úgy tűnik azonban, hogy jól átgondolt, igen okos taktikai és stratégiai érzékkel előterjesztett kezdeményezésről van szó, amely több célt is szolgál. Ezt alátámasztani látszik, hogy információink szerint az indítványt Simor előzetesen a miniszterelnökkel is egyeztette.
„Az MT átszabására tett javaslat két vágányon is erősítheti Simor elfogadottságát és hitelességét” – véli egy jegybankhoz közel álló forrásunk. Egyrészt a tanács elképzelt formája ideális esetben is csak négy év múlva valósulhat meg, így egyáltalán nem érheti az elnököt az a vád, hogy a saját pillanatnyi érdekeit előtérbe helyezve kezdi meg regnálását. Azt ugyanis maga a javaslattevő is természetesnek veszi, hogy az MT létszámának csökkentése csak a kifutó mandátumokkal lehetséges. Nincs tehát napirenden a tagok visszahívása vagy lemondatása. A távlati célként megjelenő, ám gyakorlatilag zászlóshajóként szolgáló MT-átalakítás beindítása után – amely a jegybanktörvény módosítását is igényli – az új elnök nekiláthat, hogy szisztematikusan végigmenve az MNB szervezetén, lépésről lépésre valósítsa meg átalakítási elképzeléseit.
Az MT átszabásban Simor azért is számíthatott Gyurcsány együttműködésére, mivel a kormányfő nehezen térhetett csak ki egy ilyen látványos, ám sok kockázatot rövid távon nem hordozó „felkérés” elől. Itt jelenik meg forrásunk szerint Simor második szándéka: amikor a kormányfő egyetértett az MT átalakításával, akkor ezzel lényegében beismerte, hogy a tanács 2005-ös kibővítése hiba volt. E lépést annak idején az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bizottság is bírálta. Érthető, hogy a piac most elismerően nyilatkozott Simor szándékairól. „Tudjuk, hogy a létszámbővítés politikai ügy volt. Úgy látszik, a miniszterelnök rájött, hogy hibázott” – vonta le a következtetést lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza. Az MT átalakítása (ha úgy tetszik: visszaalakítása) gesztus a jobboldalnak. Simor tehát politikai értelemben középre pozícionálja magát, s mindkét nagy párt szemében igyekszik hitelességet szerezni. Adamecz Péter és Auth Henrik jelenlegi alelnökök júliusban távoznak, ám utóbbi az alelnökké frissen kinevezett Karvalits Ferenc javára lemondott az MT elnökhelyettesi posztjáról. Egy „Simor-alelnök” tehát már van a testületben. A másik a jelenlegi felállás szerint jövő szeptemberben csatlakozhat, amikor Kádár Béla mandátuma fut ki. A további távozásokkal (lásd külön) 2010 márciusában fogyatkozhat 6 főre a testület létszáma.
