Szokás szerint jobb lett az államháztartás hiánya márciusban – s így az első negyedévben is -, mint ahogy azt a Pénzügyminisztérium (PM) előre jelezte. A márciusi csaknem 350 milliárdos deficittel együtt a negyedéves hiány így is a várt GDP 3 százalékára rúg, s az egész évre prognosztizált adat 47,6 százalékát teszi ki.
A PM és a kormány ezzel együtt optimista, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyenesen biztosra veszi, hogy az idén a kiadások nem haladják meg a tervezettet, viszont a bevételek a vártnál jobban alakulhatnak. A kormányfő közölte azt is, hogy a többletbevételeket a kabinet nem szándékozik elkölteni.
A kormány az idén az államháztartás hiányát 6,8 százalékra tervezte a GDP arányában, ám az első két hónap adatai alapján ezt 6,7 százalékra csökkentették. A 6,8 százalék szerepel a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban is, amelynek aktuális állásáról április 10-én kellett volna beszámolni az EU-nak. Magyarország a program tavaly decemberi benyújtásakor vállalta, hogy félévente jelent Brüsszelnek, a kabinet azonban megvárja a negyedéves adatokat az aktuális beszámolóval, így az némi késedelmet szenved.
Az inflációt illetően azonban aligha lehet ennyire optimista a kormányzat. Márciusban ugyanis 9 százalékra szökött fel a fogyasztói árak növekedési üteme, s bár elemzők szerint ezzel az infláció elérte idei tetőpontját, a következő hónapokban jelentősebb szelídülésre nem lehet számítani. Érdemi inflációcsökkenés csak valamikor a második félévben indulhat el; e folyamat szeptemberben erősödhet fel, akkor esik ki ugyanis az indexekből a tavalyi adóemelések árnövelő hatása.
