Bajnai Gordon kormánybiztos az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztési operatív program különösen nagy hangsúlyt helyez a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozására. A hitelgarancia-eszközökkel például néhány 10 milliárd forint több 100 milliárd forintnyi likviditási bőséget jelenthet.
A vissza nem fizetendő támogatásokat is hatékonyabban kívánják hasznosítani ebben a szektorban. Nem általában, hanem bizonyos célok szerint részesülhetnek majd ebből az eszközből. Így azok kaphatnak ilyen segítséget, akik például magasabb hozzáadott értéket jelentő termelést, szolgáltatást fejlesztenek, technológiát vásárolnak vagy beszállítói programban vesznek részt.
A témakör vitája során Vadász György, a munkáltatói oldal szóvivője kritikaként fogalmazta meg, hogy a napi gyakorlatban a kormány másként áll hozzá a nagy, multinacionális cégek kéréseihez, mint a kis- és közepes vállalkozások javaslataihoz. A kis- és közepes vállalkozások korábban azt kérték, hogy a jövő évben bizonyos társadalombiztosítási költségeket számolhassanak el a szolidaritási adónál, de erre nem kaptak kedvező választ.
Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke a munkavédelmi törvény módosítási javaslatát indokolva elmondta: lényeges lenne a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi egységes szakmai rendszer létrehozása. Az Európai Unió országaiban már csak Magyarországon és Csehországban nem egységes ez a két szakterület. Szólt arról is: a módosítás lehetőséget ad majd arra, hogy a munkavédelmi bírsággal elmarasztalt munkáltatók listáját is nyilvánosságra hozza a hatóság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
