A BKIK állásfoglalása szerint a kamara tagjai érdekeltek abban, hogy a költségvetés helyzete minél hamarabb stabillá váljon. Ezenkívül tudomásul veszik azt is, hogy a költségvetés rendbetétele átmeneti vállalkozói és állampolgári tehernövekedést okoz.
Felesleges adminisztráció
A BKIK fellép a versenyképesség romlását előidéző és a felesleges adminisztrációs terheket növelő intézkedések ellen. A kamara szerint a nem kellően átgondolt és előkészített bevételnövelő előterjesztések intézkedései ellentmondanak a kiszámítható, tervezhető gazdasági környezet követelményének. Ennek következményeként csökken a vállalkozások bevétele, visszaesik a gazdaság növekedése, csökken a vásárlóerő.
A BKIK szerint a versenyhátrány csökkentése érdekében a vállalkozások, elsődlegesen a kis- és középvállalkozások (kkv), munkahelyek megszüntetésére lesznek kényszerítve. Ezzel csökken a költségvetésbe befizetett járulékok és adók összege, nőnek a költségvetés kiadásai.
Zárt egyeztetések
Rossz megoldásnak tartja továbbá a kamara, hogy a társadalom valamennyi rétegét érintő Új egyensúly program zárt ajtók mögött, szűk körben, a társadalom, az érdek-képviseleti és kamarai vélemények kizárásával készült.
Kevésnek tartják a kormányzat által felvázolt megtakarításokat, további lehetőségeket látnak a közlekedés területén. Szükségesnek tartják: a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás felülvizsgálatát, a gazdaságtalan alágazatok racionalizálását, a közösségi közlekedés tarifarendszerének átdolgozását, a közlekedési árkiegészítési rendszer, valamint a kedvezményrendszerek felülvizsgálatát, és szociális rászorultsági elv alapján történő átdolgozását.
Állásfoglalásában a kamara hangsúlyozza, hogy szorgalmazzák a feketegazdaság visszaszorítását, a láthatatlan jövedelmek láthatóvá tételét, elítéli a szabálysértő és adócsaló vállalkozókat.
A kamara közölte, hogy támogatják az évek óta halogatott állami, önkormányzati, egészségügyi és oktatási reform kormányzati programba állítását. Az állam és intézményei, a közigazgatás hatékonyságának mérése, szolgáltató jellegének erősítése, alapvető versenyképességi szempont.
