2006 első félévében összesen 4414 társaság került felszámolási eljárás alá Magyarországon, ez 9 százalékos növekedés 2005 hasonló időszakához képest. A tavalyi hasonló időszakhoz képest a működő cégek száma csak szerény mértékben emelkedett, így romlott a felszámolt vállalkozásokat a működő cégekhez viszonyító mutató is.
Míg 2005 első felében a működő cégek 0,82 százalékát számolták fel, addig 2006-ban ugyanez már 0,88 százalék lett. „Ez a legmagasabb érték az Opten 1996-tól vezetett adatsorában, így feltételezhető, hogy a mutató az év végére meghaladja majd a 2003-as 1,66 százalékos rekordot is – nyilatkozta Tóth Tamás, a cégadat-szolgáltatással is foglalkozó Opten Kft. ügyvezető igazgatója.
Kivárnak, vagy kiábrándultak a vállalkozók?
Ugyancsak kiábrándító, hogy a csőd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alá került cégek aránya nő, és az első félévben elérte a működő cégek számának 1,4 százalékát. Ez önmagában nem tekinthető intő jelnek – értékel az igazgató –, hiszen a rekordot az általában jó évnek minősített 2001-es év tartja, akkor az 1,5 százalékot is meghaladta a mutató. Más jelzésekkel együtt ugyanakkor ez is arra utal, hogy nehéz a vállalkozások helyzete. 
Az eljárások számának alakulása 2005 és 2006 elsõ félévében
Az adatok romlásában szerepet játszik a vállalkozási kedv megtorpanása is. A 2006 első felében alapított cégek számáról még nem teljes a kép, de a már közzétett adatok csökkenést vetítenek előre, vélhetőleg erősen lelassul a működő vállalkozások adatának növekedése. Ez nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen Magyarországon szinte minden ágazatban lényegesen több cég működik, mint a nálunk fejlettebb országokban, és ez rányomja a bélyegét a magyar cégek tőkeellátottságára és versenyképességére is. Arra csak a harmadik negyedévben kapunk választ, hogy a visszaesést a kedvezőtlen kilátások okozták, vagy egyszerű kivárásnak vagyunk tanúi.
Ismét emelkedik a megszűnő cégek száma
Némileg árnyalja a kedvezőtlen képet: a működő cégek számához viszonyítva a megszűnőkét, azt látjuk, hogy az idei első félév az elmúlt hét év csaknem legkedvezőbb adatát produkálta. Ez a mutató az ezredforduló óta szinte mindig 2,3 százalék fölött volt (2002-ben meghaladta a 3 százalékot is), most viszont alig 2 százalék, de a felszámolási és végelszámolási eljárások számának növekedése a mutató várható romlását vetíti előre.
2005 első felében rendkívüli módon megugrott a cégekkel szembeni végrehajtások száma – mondta el Tóth Tamás. Tavaly márciusig negyedévente általában néhány száz végrehajtást tettek közzé, azóta viszont 5-6 ezer is jut egy-egy negyedévre. Az igazgató szerint a jelenség mögött valószínűleg az APEH korábbinál következetesebb fellépése húzódik meg, hiszen például 2006 második negyedévében a 5640 végrehajtásból legalább 4726 esetben az adóhivatal volt a végrehajtást elrendelő fél.
Még mindig a körbetartozás
A magyar vállalkozások nehéz helyzetéről, a lánc- és körbetartozások felhalmozódásáról árulkodnak az Opten követelés-nyilvántartó rendszerének adatai is. A bármely szakmai szervezet tagjai számára – amely az Opten Kft-vel megállapodást kötött – ingyenesen elérhető rendszerben jelenleg több mint 30 ezer negatív információ, nemfizetésről tanúskodó adat található. A fizetéselmaradási napok száma az adatok szerint emelkedik, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a kis- és közepes méretű vállalkozások, amelyek nemritkán már a „családi ékszer” bevonásával hidalják át a likviditási nehézségeket.
Tóth Tamás szerint tipikusnak mondható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket megkeresnek azzal, hogy hamarosan bekerülnek a követelés-nyilvántartóba, rendszerint elismerik a tartozást, és rövid időn belül kerül pénz a lejárt követelés kifizetésére is. „Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy ilyenkor családi vagy baráti segítséget vesznek igénybe a kisebb vállalkozások” – mondja Tóth Tamás.
