Megfizetik az árát

Olyan volt a szőlő-szaporítóanyag termesztők csendes év eleji, Parlament előtti tüntetése – a tavalyi, azelőtti több tízezres februári agrárdemonstrációk után -, mint a veszélyes betegségek elleni megismételt, „emlékeztető oltás”. A harcos gazdaszervezetek tagjai ugyanis most nem látják az okát, hogy traktorostul a fővárosba zötyögjenek. „Én biztos nem fogok demonstrálni” – állítja legalábbis Sákán Antal, a 180 kocás kalocsai gazda, az elmúlt két év agrártüntetéseinek szürke eminenciása. Úgy véli, a küzdelem Gráf József kinevezésével elnyerte a gyümölcsét. „Elégedett vagyok vele, sok mindent tett a gazdák, az ágazat érdekében” – mondja Sákán, aki szerint az elmúlt 15 évben először ült szakember a miniszteri székbe.

Gráf József agrárminiszter. Sikerült csillapítania a gazdák támogatás-éhségét.

BÜSZKESÉG. Maga Gráf József miniszter az óév-értékelő – és a 2006-os támogatásokat bemutató – országjáró előadássorozatán leplezetlen büszkeséggel számolt be a tárca eredményeiről, arról, hogy sikerült felgyorsítani a támogatás-kifizetéseket. Karácsony és újév között 335 milliárd forintot utaltak ki a gazdáknak. Először nálunk kezdték el kifizetni az EU-támogatásokon túli nemzeti kiegészítést is. Tavaly rekordközeli, 16 millió tonna gabona termett itthon, de nem csak az intervencióra felajánlott búzát tudta a tárca átvenni, hanem a kukoricát is, miután összesen 1,5 millió tonna befogadására alkalmas új raktárt adtak át, és további 0,6 millió tonnás kapacitás épül.

Olyan jól áll a tárca az agrártámogatások kifizetésével, hogy a minap egy rádiós vitában Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke is elismerte: nincs feszültség. Azt tudta csupán felhánytorgatni, hogy több ezer vitás helyzetű ügyfél még mindig nem kapta meg a pénzét, de erről nincs nyilvános lista, így nem tud az érdekképviselet segíteni. Eligazodni is nehéz a támogatások erdejében, hiszen 62 jogcímen pályázható pénz. Gráf viszont a gödöllői agrárfórumon azt jelentette be, hogy a több mint 200 ezer regisztrált gazda közül februárra remélhetőleg 250 alá tudják csökkenteni a viták miatt ki nem fizetett támogatási ügyek számát.

„A vártnál jobb évet zárt tavaly az agrárium” – ismeri el Raskó György, volt földművelésügyi államtitkár, jelenleg agrár-nagyvállalkozó. A gazdák széles tömegeihez tényleg eljutottak a területalapú támogatások, sőt már érkezik a nemzeti kiegészítés, a „top up” is. Csak éppen a mintegy ezer nagygazdaság nem jutott hozzá a támogatásokhoz, állítólag a kifizető-ügynökségnél előállt szoftverhiba miatt. Ezek a társaságok azonban nem szoktak demonstrálni. Bár a kifizetések felgyorsításában Raskó szerint is vitathatatlan a 2005 nyara óta a tárca élén álló miniszter szerepe, ám a tavalyi sikerek és a jelenlegi agrárcsend nem csak az ő érdeme. Jókor volt jó helyen, hiszen amikor beült a bársonyszékbe, addigra már lassan bejáródott a rendszer. A természet, az égiek is kegyesek voltak, szép termés lett.

Kampányelemként sem utolsó, hogy ráadásul az idei kilátások is reményt keltőek. Az agrárgazdaság támogatására – 60 százalékban EU, 40 százalékban magyar költségvetési forrásból – például a tavalyinál egynegyedével több, 400,3 milliárd forint jut. Ez minden idők legnagyobb összege – több mint amennyiről annak idején Torgyán József agrárminiszterként álmodott. (Igaz, még ez az összeg is arányaiban 35 százalékkal kevesebb, mint amennyi a régi tizenöt uniós tagállamnak jutó támogatás alapján járna.) Ráadásul nemcsak a gabonatermelőknek indult jól az év; a sertés- és baromfitartóknak megmaradtak a tavalyi állattenyésztési pénzek, sőt további kamattámogatás is jár, miközben a hulladék-elhelyezési és az állatorvosi költségekhez is hozzájárul egy-egy milliárddal a tárca. A piaci kilátások is javultak, miután Németország után a második legmagasabb élősertés-felvásárlási árat ismerte el a hazai piac. Gráf József mindezek alapján ígérte Gödöllőn a hallgatóságnak: „Ha kiegyenlítődnek a támogatások, semmi félnivalónk Európától. Simán meg fogjuk verni őket.”

Kétségtelen, hogy az agrárium helyzete Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében sem kapott kiemelt hangsúlyt. A múltra mindössze ennyi bírálat korlátozódott: „Sehol Nyugat-Európában nem fordulhat elő, hogy egy ország a saját gazdáival szemben folytasson mezőgazdasági politikát.” A jövőre pedig az az ígéret szólt, hogy a Fidesz választási győzelme esetén „hosszú idő után először a gazdatársadalom képviselőjét kell a mezőgazdasági tárca élére állítani”. Talán ez a felvetés is hozzájárulhat az év eleji agrárcsendhez: a mozgósító erejű mezőgazdasági vezetők nem is érnének rá demonstrációt szervezni, mivel választási programot írnak a szellemiségükhöz közeli pártoknak. Jakab István például Orbán Viktorral együtt jelentette be, hogy a Fidesz agrárprogramját a Magosz dolgozza ki. Raskó György furcsállja is a programalkotási dömpinget. Agrárügyekben a stratégiát ugyanis Brüsszelben írják, szerinte ott kellene érdekeinket bátrabban és nagyobb intenzitással érvényesíteni. Raskó, aki agrárközgazdászként maga is készített programot az MDF-nek, mindössze másfél gépelt oldal írt, mert a lehetőségekhez képest ennyi éppen elég.

HOMÁLYOS JÖVŐ. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) főtitkára azonban átmenetinek tartja az idei agrárcsendet, amelyet különben annak tulajdonít, hogy a 2004. és a 2005. évi támogatásokat gyakorlatilag egy év alatt, áprilisban és decemberben fizették ki. Nem csak azért nem lesz traktoros tüntetés az idén, mert az emberek szerinte ellenségesen fogadták az agrárdemonstrációkat, hanem azért sem, mert a gazdák zöme nincs tisztában azzal, hogy mi vár rá: az összesen csaknem 600 milliárd forint átütemezett csatlakozási, aszály- és gazdahitel törlesztése ugyanis (évi 100-100 milliárddal) még az idén elkezdődik. Szintén százmilliárdokat igényel a gazdáktól a fejlesztés az uniós környezetvédelmi előírások két évvel elhalasztott teljesítéséhez, miközben 2008-tól egy radikálisan megváltozó közösségi támogatási rendszer bevezetésére kellene felkészülniük. Olyan új szisztémára, amelyet még sem a magyar, sem az EU-bürokrácia nem ismer. Prognosztizálható emellé egy súlyos piaci sokk is, amelyet a magyarnál sokkal olcsóbb, új román és bolgár áru megjelenése okoz majd e két ország EU-taggá válásával. Méretes feladatok várnak tehát a választások után hivatalba lépő agrárminiszterre, akár szakember lesz (mint amilyen Sákán Antal szerint Gráf József), akár a gazdatársadalom képviselője, akit Orbán Viktor szánna a tárca élére.