Először májusban jelentette be az olasz tulajdonos a Rádió Deejay eladását, ám a dologból akkor nem lett semmi. A Budapest 40-50 kilométeres körzetében fogható adóra ugyanis nem találtak befektetőt. A nyár közepén így a négy és fél éve működő rádió végelszámolása mellett határoztak. A hazai menedzsment azonban az utolsó pillanatban úgy döntött, maga próbál vásárlót keresni az egyébként megszűnő rádió számára. Jegyes László, a Rádió Deejay programigazgatója lapzártánk idején mindössze annyit mondott: előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy lehetséges vevővel, akinek kilétét azonban nem árulta el. A Figyelő információi szerint egy magyar szakmai befektető áll a néhány százmilliósra tehető üzlet hátterében. A programigazgató szerint – bár a rádió eddigi működése alatt mindvégig veszteséggel zárt – a Rádió Deejay-t lehetne nyereségesen üzemeltetni. „Tavaly október óta a rádió szűkítette célcsoportját és egységesebb zenei programot is kínál” – utalt Jegyes László arra, hogy a hirdetők számára fontos 15-29 éves korosztály és a tavaly ősz óta kialakított dance-vonal lehet a Deejay jövőjének záloga.
A rádió anyacége Olaszországban komoly médiavállalkozásnak számít, több lapja, egy kábeltévéje és egy országos rádiója van (a kint is Radio Deejay néven működő adó a nyolcvanas évek első felétől sugároz Olaszországban, és mára a 18-35 éves korosztályban a leghallgatottabb csatorna). A Gruppo Espresso ezekből a jól menő vállalkozásaiból eddig fedezni tudta a magyar Deejay folyamatos veszteségeit, az olasz médiatörvény legújabb módosítása azonban lehetővé tette számára, hogy országos televíziót is vásároljon Olaszországban, ezért a cég ezentúl minden energiáját és pénzét új szerzeményére szeretné fordítani. Amennyiben tehát a magyar menedzsment mentőakciója nem sikerül, ősszel elindítják a végelszámolást és elbocsátják a Deejay 20 munkatársát.
Nincs egyedül?
A múlt héten egy másik adó eladásának híre is elterjedt: a Danubius Rádióé. Állítólag ennek tulajdonosa, az Advent International (AI) kockázatitőke-társaság intenzív tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi rádió továbbpasszolásáról. A pénzügyi befektető cég 2003 májusában vásárolta meg a GWR csoporttól a Danubius Rádiót, valamint a Roxy Rádió 24 százalékát, továbbá a két adó értékesítését végző Danubius Sales House-t. A cég 1995 óta van jelen nálunk, azóta az Euronetben, az Elenderben és a Synergonban szereztek tulajdonrészt. A rádió eladását azonban a Figyelőnek mind a Danubius Rádió menedzsmentje, mind Nagy Tamás, az AI magyarországi képviselője cáfolta. Utóbbi elmondta: természetes, hogy időnként vannak jelentkezők, hiszen egy pénzügyi befektető általában 4-5 évnél tovább nem tart meg egy céget, de hozzátette: jelenleg nem folynak tárgyalások. Erre most aligha lenne okuk, a Danubius az év végére ugyanis várhatóan hozza a tavalyi, 10 százalékos növekedési ütemét, azzal együtt, hogy az adó múlt év végi menedzsmentváltása néhány hónapos megtorpanást okozott.
Még csak tavaly lépett a magyar piacra a Juventus Rádió jelenlegi tulajdonosa, így az ő házuk táján egyelőre nem számítanak változásra. Az addigi tulajdonos amerikai Metromedia International Group egy írországi magáncégnek, a Communicorp Group Ltd.-nek adta el a Juventust. A vevő elégedett lehet: a csatorna tavaly a második legnagyobb növekedési ütemet produkálta, bevétele 15 százalékkal, 1,68 milliárd forintra bővült. Mint Márkus Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, az idei évük nem lesz ennyire rózsás, de azért 4-5 százalékos bővüléssel számolnak.
A 2004-et rekordnövekedéssel, az előző évhez képest 42 százalékos bővüléssel záró Sláger Rádió sem tudja tartani ezt az ütemet. Bár az idei első félévben is kiugró, 16,3 százalékos emelkedést regisztrált, Földes Ádám kereskedelmi igazgató szerint ez a tempó 2005 egészére 10-15 százalékra mérséklődik.
Fordított a helyzete az egy fővárosi és több vidéki adóval rendelkező Rádió1-nek. Hauk Zoltán kereskedelmi igazgató – aki tavaly júliusban lépett be a céghez – elmondása szerint számukra 2004 első fele nem hozta a várt eredményeket, év végére azonban közel 15 százalékos növekedést értek el. 2005 első felében már 20 százalékkal tudták növelni nettó árbevételüket. Összességében 10 százalékos emelkedést prognosztizálnak az év végére.
A fenti hírek-álhírek miatt a magyar média rögtön megkongatta a vészharangot a hazai rádiós piac felett, olyan adatokra hivatkozva, amelyek szerint a csatornák idei növekedési üteme messze elmarad a tavalyitól. A Figyelő által megkérdezett rádiók vezetői mind arról számoltak be, hogy, a 2005-ös év a bővülés tekintetében jócskán elmarad a 2004-estől, az elmúlt évi sikerek azonban szerintük szokatlanul sok szerencsés körülménynek voltak köszönhetőek. A kereskedelmi igazgatók ilyennek látták a tavalyi eseménydömpinget, így az olimpiát, a foci Eb-t, az európai parlamenti választásokat, vagy a T-Online sok hirdetést generáló márkanév-váltását. Azt sem tartják mellékesnek, hogy több adó összefogásával 2003-ban elindult az Igen! Rádió-kutatás, amellyel azt próbálták igazolni, hogy érdemes rádióban hirdetni. Mindeközben tavalyi eredményeit több adó is meghaladta. A TNS Média Intelligence piackutató cég listaáras adatai szerint (a cég a rádiók által nyilvánosságra hozott spotárak alapján dolgozik, azokból azonban az adók kisebb-nagyobb kedvezményeket adnak) 2005 első felében a Juventus, a Sláger, a Klubrádió, a Rádió Café és a Rádió1 növelte reklámbevételeit az előző év azonos időszakához képest.
Szegény rokonok
Hátrányosabb helyzetben vannak a helyi rádiók. Bár ezeket is megérintette a siker tavalyi szele, őket az idei visszaesés is érzékenyebben érinti, mint a fővárosi adókat. „A múlt évre kialakulni látszott egy működőképesnek tűnő struktúra, amelyben a helyi rádiók is meg tudnak élni. A kereskedelmi televízióknak a koncessziók meghosszabbításával megszilárdult helyzete azonban nem sok jóval kecsegtet” – mondta a Figyelőnek Szombati Béla, a debreceni Rádió FM95 ügyvezető igazgatója, egyben a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a helyi rádiók tavalyi 20 százalékos felfutása után az idén jó, ha minimális, 1-2 százalékos növekedést fel tudnak mutatni, pedig egyre több kutatás igazolja a rádióreklámok hatékonyságát a tévéhirdetésekkel szemben.
