Amennyiben létrejön az e heti szópárbaj a jelenlegi és a volt miniszterelnök között, mindketten bőven kaphatnak mondandójukhoz muníciót, ha csupán az elmúlt hét statisztikáit és külföldi értékeléseit gyűjtik egybe. Mindenesetre több érvet halmozhatnak fel, mint a keddi, elvben a gazdaság helyzetéről szóló parlamenti vitanap meddő szónoklataiból.
A jegybank adataira hivatkozva a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) például azt közölte, hogy az idei első negyedévben 1091 millió euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. 2001 óta ez a legmagasabb érték, 430 millió euróval több mint az előző év azonos időszakában. A nemzeti jegybankok adatai alapján a visegrádi országok között Magyarországra érkezett a legtöbb működő tőke az első negyedévben. A minisztérium várakozásai szerint az idén folytatódik a kedvező működőtőke-beáramlási trend, így 2005-ben részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájában 3,5-4,0 milliárd euró körüli értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés várható.
 |
|
A Bloomberg amerikai hírügynökség felmérése is a kormánynak kedvez: az tűnik ki belőle, hogy az elemzők a térségben Magyarország és Lengyelország gazdasági növekedésének a gyorsulására számítanak az év második felében. Hazánk esetében az első negyedév 2,9 százalékáról 3,5 százalékra pöröghet fel az ütem.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a JP Morgan szakemberei viszont az államháztartási hiány miatt aggódnak, utóbbi szerint emiatt az euró bevezetése is csak 2012-ben lehetséges. A befektetési banknál úgy látják: az adóváltoztatásokat nagy valószínűséggel végrehajtja a kormány, ám a kedvezőtlen költségvetési hatást ellensúlyozó kiadáscsökkentések megvalósulásában kevésbé lehet bízni. Épp ezért a JP Morgan az eddigi 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelte a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányra való prognózisát (az idei előrejelzés: 5,5 százalék).
Az IMF számítása szerint az idén az államháztartási hiány ESA 95 alapon a GDP 4,7 százaléka lesz, míg az adósságállomány a GDP 59,9 százalékára rúg majd (ez nyugdíjkorrekció nélkül értendő; ez utóbbi a tényező a hiánynál 1,1, az adósságnál 3,2 százalékpontot jelent). Véleményük szerint a költségvetési konszolidáció elengedhetetlen, az idei célok nem teljesítése visszavetné az adósságcsökkentési folyamatot és tovább rontaná a büdzsé politikai hitelességét.
Mindezek tetejébe pénteken jár le ráadásul az uniós pénzügyminiszterek tanácsa által adott négy hónapos határidő, ami alatt a magyar kormánynak megfelelő lépésekkel kellett alátámasztania, hogy tartható a 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél. Lesz tehát miről vitatkozni…
